Idén ősszel – október 17–20. között – 14. alkalommal nyitja meg kapuit az Art Market Budapest, Magyarország legjelentősebb kortárs képzőművészeti eseménye. A közép- és kelet-európai régió legnagyobb nemzetközi művészeti vásárának ismét a Millenáris ad otthont. Interjú Ledényi Attilával, az Art Market Budapest alapító-igazgatójával.
– Közel másfél évtizede alapította az Art Market Budapestet, ami azóta minden ősszel, még a Covid évében is megnyitotta kapuit. Hogyan képesek évről évre megújulni?
– Annyira inspiráló és szerteágazó a feladat, vibráló és sokszínű a közeg, annyi az impulzus és az ötlet, ráadásul oly mértékben nő az esemény iránti érdeklődés, hogy a folyamatos megújulás szinte magától értetődő. Valaki összeszámolta egyszer, hogy az Art Market Budapest idején néhány nap alatt több millió kontaktus jön létre. Száz feletti kiállítónk több száz munkatársa, tízezres nagyságrendű látogató, több ezer műtárgy között ez végső soron nem is tűnik túlzásnak. Képzeljen el egy hatalmas szimfonikus zenekart, ahova harminc országból érkeznek a jobbnál jobb zenészek, és bár minden hangszer más kottából játszik, a látszólagos zűrzavar végül mégis mindig összeáll egy nagy, közös és minden alkalommal új melódiává.
– Nekem viszont úgy tűnik, szinte semmit sem bíznak a véletlenre.
– Természetesen nem, jól felépített szervezet, határozott és stabil struktúra kell ahhoz, hogy szabadjára engedhessük azt a mérhetetlen kreatív energiát, ami ilyenkor egy helyre összpontosul. Erős falakat kell építeni, hogy aztán élettel telhessen meg a ház. Pontosan kell látni, mit miért csinálunk, fegyelmet kell tartani, felelősséget kell vállalni, nem téveszthetjük szem elől a céljainkat.
– És mik a célok, miért hozták létre annak idején a vásárt?
– Egyrészt olyan platformot akartunk teremteni, amely fesztiválszerű hangulatával, különleges vonzerejével, nyitottságával és választékának gazdagságával a lehető legkönnyebb és legkellemesebb hozzáférést biztosítja a képzőművészeti tartalmakhoz. Olyat, ami nemcsak a kortárs művészet már meglevő közönségére hat, hanem azokat is magához vonzza, akik nem is sejtették, hogy műalkotások társaságában is jól érezhetik magukat. A stabil fogyasztók színvonalas kiszolgálása mellett tehát kiemelt cél volt a képzőművészet közönségének bővítése is.
Másrészt szerettem volna, hogy imádott városom bekapcsolódjon a nemzetközi műkereskedelmi körforgásba, hogy Budapest – ami akkor még láthatatlan pont volt a kortárs képzőművészeti térképen – azoknak a külföldieknek is vonzóvá váljon, akik a hozzáférhető kulturális tartalmak alapján választanak maguknak úti célt. Nem utolsósorban pedig szerettük volna, ha a színvonalas képzőművészet a lehető legszélesebb választékban jut el a közönséghez, hogy annak ne csak a szűk szakmai körök által kanonizált része kapjon bemutatkozási lehetőséget, hanem azok is, akik magas minőségük ellenére kiszorultak az intézményi infrastruktúrából.
És egy pillanatig sem volt kérdés, hogy nemzetközivé kell tennünk a választékot annak érdekében, hogy a magyar alkotók, a hazai művészeti produkciók szélesebb összehasonlításban is bizonyíthassák versenyképességüket. Miként az sem, hogy a nemzetközi figyelmet felkelteni, a piacot bővíteni is csak nagyszabású, széles nemzetközi választékot felvonultató eseménnyel lehet.
– Érezhető lesz ez az idei Art Market Budapesten?
– Maximálisan. Intenzíven foglalkoztat például bennünket, hogy miként lehetne elfogadtatni a képzőművészet fontosságát és hasznosságát az ingatlanfejlesztések kontextusában, hogyan lehetne szorosabbra vonni a kapcsolatot az épített környezet és a művészet között, mivel tudnánk érzékeltetni a művészet értéknövelő és szemléletformáló hatását? Ezért az idei évben Building on Art címmel az Art Market Budapest idején és helyszínén szakmai napot és konferenciát szervezünk, amelyen megteremtjük a képzőművészettel való találkozás lehetőségét az építészek és a szélesebb ingatlanszakmai ökoszisztéma más szereplői számára. Többek között úgy, hogy a konferencia mellett például szoborparkot hozunk létre a Millenárison, így is illusztrálva a köztereken megjelenő művészet értékét és gazdagságát. Egy másik újdonság a képzőművészet és a design közötti kapcsolódási felületek kiszélesítése. A két művészeti terület közötti határvonalak elmosódása globális tendencia, és szeretnénk ha ebben a magyar művészek az érvényesülés, a hazai fogyasztók pedig a művészethez való közeledés lehetőségét találnák meg. Abban pedig, ha a design iránt érdeklődőket átvezetjük a képzőművészet világába, a piac bővítésének lehetősége rejlik. Mindez látványosan kibomlik majd az Art Market Budapest kiállítótereiben.
– Úgy tudom, a szobrok és a design mellett a fotóművészet is kiemelt figyelmet kap.
– A fotóművészet – szándékaim szerint – mindig kiemelt figyelmet kap, ráadásul nemcsak az Art Market Budapesten belül, hanem azon túl is elkövetünk mindent, hogy a fotó elnyerje azt a megbecsülést, amit megérdemel. Meggyőződésem, hogy a fotóművészet Magyarország számára a kitörés és a sikeres érvényesülés lehetőségét biztosíthatja a nemzetközi kulturális közegben, legalábbis ha megtesszük az ehhez szükséges lépéseket. Ezt olyan jelentőségű magyar fotóművészek alapozták meg, mint Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és mások, s a fotót nemcsak a nemzeti kulturális örökség, hanem a nemzeti büszkeség részévé, a kulturális országimázs egyik pillérévé kellene tennünk.Részben ezért is hoztuk létre 2014-ben Art Photo Budapest néven a vásár fotószekcióját, ami ma Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vására, és ezért ünnepeljük meg idén a vásár programjai keretében André Kertész születésének 130. évfordulóját azzal, hogy bemutatjuk a mester életművének hatását a kortárs fotóművészetre.
