A Bécsi Zeneakadémia csellótanszékének professzora, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője, a világ nagy koncerttermeinek visszatérő vendége. Várdai István május 20-án és 21-én a Magyar Zene Házában tart kurátori hétvégét – ezen a két napon minden olyan tevékenységről képet kaphatnak az érdeklődők, amelyek a Liszt Ferenc-díjas csellóművészt foglalkoztatják.
– Májusi kurátori hétvégéjének programja rendkívül szerteágazónak ígérkezik: lesz mesterkurzus, lesznek beszélgetések több témában, és persze koncertek is. Mi alapján állt össze a program?
– A legfőbb célom az volt, hogy egy kicsit bemutassam mindazokat a dolgokat, amelyek jó ideje foglalkoztatnak, legyen az tanítás, tehetséggondozás, vagy éppen az, hogy a hangszerünkkel, mint eszközzel, hogyan bánunk. Ez utóbbi témával indul a kurátori hétvége programja, amikor a vonós hangszerek megújításáról, illetve azok ideális karbantartási folyamatáról beszélgetünk. Tóth Károly vonóshangszer-készítő mesterrel, hangszerjavítóval kifejlesztettük a TOVA húrtartó rendszert, amit az elmúlt két évben folyamatosan teszteltünk. Ennek lényege, hogy a vonóshangszerek több százéves statikai- és hangbeállítási szokásait a mai kor és technika lehetőségeivel próbáltuk optimalizálni. A Zene Házában bemutatót is tartunk erről, sőt, ki lehet próbálni a rendszert, a különböző beállításokat, a húrokat és sok más kiegészítőt. A fejlesztésünk különben abból a kérdésből indult ki, hogy hogyan lehet mondjuk az én csellómból egy kicsit „hálásabb”, könnyebben kezelhető hangszert varázsolni.
– Azért jegyezzük meg, hogy egy 1673-ban készült Stradivari csellóról van szó.
– De attól, hogy egy cselló Stradivari, vagy más minőségi öreg hangszer, egyáltalán nem könnyebb zenélni rajta, ugyanis nagyon pontosan ki kell tapasztalni, hogy melyik hang hogyan működik, hogy lehet a legjobb kapcsolatot kialakítani a hangszerrel mint eszközzel. Ehhez viszont tisztában kell lenni azzal is, hogy az ember mit, miért csinál, technikai szempontból. A tesztelés során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes húros hangszerek hogyan működödnek, és hogy mit lehet kihozni belőlük? Mit lehet rajtuk alakítani, változtatni? Ezen kívül hangszerhasználati tudatosságot próbálunk közvetíteni a bemutatóval, és tulajdonképpen innen bontakozik ki a hétvége többi programja: a mesterkurzus, majd a közös hangverseny a növendékekkel.
– Ők a bécsi növendékei?
– Igen, és vannak közöttük magyarok is, néhányuk neve már ismerősen cseng a zenekedvelők körében. Szépen alakul a pályájuk, büszke vagyok rájuk.
– Szívén viseli a tanítványai sorsát, amit jól mutat a Kamara Akadémiai Egyesületben vállalt feladata is. Mit kell tudni az egyesületről?
– Művész barátaimmal és kollégáimmal azért hoztuk létre ezt az egyesületet, hogy hosszú távú tehetséggondozást kínáljunk fiatal zenészeknek. Iskolán kívüli fejlesztéseket szervezünk nekik – főleg a személyes kapcsolataink bevonásával – azért, hogy lehetőséget teremtsünk a tehetségük kibontakoztatására. Sok példát láttam arra a világban, hogy gyakorló művészek kamarazenéléssel, mentorálással segítik leendő kollégáikat. Olyan tehetséggondozó programokat, jól működő gyakorlatokat ismertem meg, amelyek, úgy vélem, eredményesen átültethetők a hazai gyakorlatba is.
Az intézményes kereteken belüli tehetséggondozás alapvetően jól működik itthon, de itt pont az egyetemen kívül világra gondolok, például a kapcsolatépítésre, vagy a mesterkurzusokra, a kollégák kurzusaira, akikhez esetleg szeretnének eljutni az egyesületben lévő növendékek. A Zene Házában tartandó hétvége arra is alkalmat ad, hogy az érdeklődők képet kaphatnak arról, amit én képviselek ebben az egészben, amiben hiszek. Lépésről lépésre szeretném az engem érdeklő folyamatokat bemutatni, a végén pedig mintegy megkoronázni a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közös koncerttel.
– Ezen a zárókoncerten Alfred Schnittke, Reynaldo Hahn és Csajkovszkij egy-egy műve lesz hallható. Miért pont ezeket a darabokat választotta?
– Mert jól reflektálnak életem egy-egy szakaszára. Felütésként Schnittke trióját játsszuk, aminek már a keletkezéstörténete is érdekes, hiszen három zseninek, Msztyiszlav Rosztropovicsnak, Gidon Kremernek és Jurij Basmetnek írta a szerző. Ezt a darabot még kronbergi tanulmányaim alatt ismertem meg, mégpedig úgy, hogy egy fesztiválon eljátszhattam Gidon Kremerrel és Jurij Basmettel. Különleges mű, nem mondanám kifejezetten szépnek a szó szoros értelmében, három tétel, amiben mind a három szólista elegendő teret kap, majd összefonódnak, és végül olyan érzésünk lesz, mint amikor egy üveg bor kiborul az asztalra.
Reynaldo Hahn Suite Hongroise című műve a magyar zene kivetüléseit mutatja meg a világban. Akkor találtam rá, amikor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral kezdtem dolgozni. Ennek a darabnak, ha jól tudom, ez lesz a magyarországi bemutatója, szóval egyszerre lesz kicsit időutazás és felfedezés is a hallgatók számára. Nagyon szép mű, jól megragadja a magyar zene melankóliáját és a tüzességét is. Egyébként a szerzője venezuelai születésű, zsidó származású volt, aki élete végén a párizsi operát is igazgatta. A Változatok egy rokokó témára Csajkovszkijtól pedig azt az időszakot jelzi, amiben most a növendékeim vannak, hiszen ez az a kötelező darab, amit csellistaként mindenki megtanul, amivel mindenki megküzd. Nem mellesleg ez Csajkovszkij egyetlen csellóra írt versenyműve.
– Tanítás, tehetséggondozás, a vonós hangszerek innovációjának kérdése, koncertezés, és persze ott van a családja is – őrületesen sok mindent csinál. Hogy bírja?
– Úgy érzem, nagyon konstruktív és motivált korszakomat élem, amikor kifejezetten jót tesz, hogy ennyi mindennel foglalkozhatok. Ráadásul ezek a tevékenységek összefüggenek, az egyik építi a másikat, mert például, amit a zenekarral csinálunk, azt jól tudom kamatoztatni a tanítás terén, és fordítva. Igaz, logisztikailag néha nehéz összehangolni a dolgokat, ez külön kihívás, de ebből is rengeteget tanulok. Legtöbbet épp a szervezettségből és a hatékonyságból, ami zenészként kifejezetten hasznos számomra. Sőt, talán pont a hatékonyságot élvezem a legjobban.
Várdai István Kurátori hétvége
2023. május 20-21.
Jegyvásárlás ide kattintva érhető el.
Program:
2023. május 20.
14:00 A vonós hangszerek megújítása – A „TOVA Innovations” előadása és hangszerbemutatója
16:00 Várdai István mesterkurzus
19:30 Várdai István és ifjú muzsikus növendékeinek hangversenye
Hartmann Domonkos, Felix Vermeirsch, Filip Krzeszowiec, Schmalz Ella, Simic Alexander, Stéger Endre, Temesvári Bence
2023. május 21.
16:00 Kamara Akadémia Egyesület: műhelybeszélgetés a tehetséggondozás perspektíváiról.
A beszélgetés résztvevői a Kamara Akadémia Egyesület képviselői, Hornyák Balázs és Várdai István, Fuszek Csilla, a budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója, és dr. Fodor Szilvia pszichológus. Moderátor: Becze Szilvia
19:30 Várdai István és barátai
Magyar Valentin, Szűcs Máté és a Liszt Ferenc Kamara Zenekar
