A Szerzők? Jelen! című sorozat október 4-i estjén az egyik legtehetségesebb és nemzetközi viszonylatban is legelismertebb fiatal magyar zeneszerző, Balogh Máté szerzeményei állnak majd a középpontban a Magyar Zene Házában. A koncerten a Pax et Bonum Kamarakórus hallható, a moderátor pedig Fehér Renátó költő lesz.
– Visszatérő vendégnek számítasz a Zene Házában, hiszen legutóbb májusban szerepeltél ott azzal a daraboddal, amelyet a 110 éve született Rozsda Endre egyik műalkotása ihletett.
– Igen, egy kicsit korábban pedig a MilleniArt Ensemble koncertjén adták elő két művemet, de tartottam már előadást is. A Zene Háza más koncertjein hallgatóként is gyakran megfordulok, már-már hazajárok a Ligetbe.
– Október 4-én egy újabb zeneszertői „arcodat” ismerhetjük meg: kórusra írt műveidből hallhatunk válogatást. Tisztán vokális koncert elé nézünk?
– Teljes mértékben. Ahhoz képest, hogy 15 éve foglalkozom hivatásszerűen zeneszerzéssel, az elmúlt évekig viszonylag kevés kórusművet írtam, főleg instrumentális zenével és a szóló énekhanggal foglalkoztam.
– Miért kezdett el érdekelni a kórusra való komponálás?
– Az elmúlt öt évben több olyan impulzus is ért, melyeknek köszönhetően megismerkedhettem az amatőr kórusmozgalommal és annak hatékonyságával. A kórusmozgalom egy olyan „csatorna”, amin keresztül sok tíz-, de lehet, hogy százezer embert el lehet érni. Évekig tanítottam zeneelméletet a kecskeméti Kodály Intézetben, és ott volt szerencsém látni, hogy a világ minden részéről érkező kórusvezetők milyen sok embert képesek megszólítania a munkájukkal – ez az élmény egyszerre meghatott és megihletett.
Az október 4-i esten elhangzó darabok közül kettő, a Nonsense-Botany és a Hoquet-Song egyébként pont a Kodály Intézet kórusának íródott. Fontos tapasztalat volt számomra az is, hogy Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének elnöke meghívott a 2022-es országos Kodály kórusverseny zsűrijébe. Ott ismét azzal szembesültem, hogy a kóruséneklés hatalmas tömegeket mozgat meg. Mindezek után elkezdtem olyan darabokat írni, amelyeknél arra törekedtem, hogy énekelhetőségük mellett újszerűek és szellemesek legyenek: a mának, a máról szóljanak.
– A Kiss Boldizsár vezette Pax et Bonum Kamarakórussal hogyan találatok egymásra?
– Azon a bizonyos Kodály versenyen ők nyerték el a nagydíjat. Nagyon szeretem bennük, hogy rendkívül aktívak és hogy sokféle zenével foglalkoznak, a dél-amerikai barokktól Ligeti Györgyig.
– Két művet már említettél a koncertprogramból, de ha megnézzük, a többi cím se átlagos: például a Misztótfalusi Kis Miklós vacsorája mit takar?
– Rengeteg időt töltök olvasással, az egyik legfőbb ihletforrás számomra az irodalom. A 17. században élt Misztótfalusi Kis Miklósnak fennmaradt egy vicces szövegű receptkönyve, a Szakácsmesterségek könyvecskéje, és tulajdonképpen ebből a könyvből állítottam össze egy vacsorát, megzenésített receptekből, amiket régi magyar nyelven énekelnek. Az új magyar nyelvet pedig Fehér Renátó költő barátom fogja képviselni, akinek két versére is komponáltam művet, Fehér-dal, illetve Odysseus kam címmel. Ő egyébként a koncert moderátora lesz, és a két vonatkozó versét fel is olvassa majd. Renátó versei rettenetesen újszerűek és játékosak, mindenkinek ajánlom őket. Az említett angol és magyar nyelvű művek mellett jelen lesz továbbá Zulu Nights című darabom, ami dél-afrikai, zulu nyelvű, elefántvadászatról és oroszlánejtésről szóló szövegek szerepelnek, valamint a német nyelvű, Lob des Tokayers című rövid mű, amely a tokaji bort dicséri majd. Mindezeket kiegészíti majd a Hoquet-Song, melynek szövege szolmizációs hangokból áll.
– Az est a Fiatal asszonyok énekével kezdődik.
– A Fiatal asszonyok éneke az egyik első darabom, ami Budapesten nyilvánosan elhangzott húszéves koromban, és ez volt az első, amit kiadott a Zeneműkiadó. Illetve ez az egyetlen olyan korai darabom, amit ma is vállalok. A Fiatal asszonyok éneke József Attila azonos című verse alapján, egyetlen női hangra íródott. A koncerten Thurnay Viola adja elő, aki három nő trialógusát énekli egyszemélyben. Három szerepet kelt életre: egy feleséget, egy szeretőt és egy anyát, de úgy is lehet értelmezni, hogy egyetlen nő három élethelyzetét mutatja be. Ezt a darabot mindenképpen be akartam illeszteni a műsorba, hiszen ez jelképezi számomra a vokális érdeklődésem kiindulópontját.
– A koncerten tehát képet kapunk arról, hogy vokális szerzőként honnan indultál, és hol tartasz most?
– Igen, bár a program nem kronologikus szerkezetű, mindenképpen képet szeretne adni a kórusművészetemről. Szerencsésnek mondhatom magam, mert ritkán van olyan alkalom egy zeneszerző életében, főleg az én koromban, hogy egy teljes estén át csak az ő darabjai szólnak. Annak is örülök, hogy ezen az esten kiderül, hogy kórusműszerzéssel is foglalkozom. Külön öröm, hogy az UMP Editio Musica Budapest zeneműkiadó vállalta, hogy ezeket a műveket megjelenteti, vagyis a kottákat be lehet majd szerezni.
– És ha éppen nem kórusműveket írsz, akkor min dolgozol?
– Nagy fába vágtam a fejszémet, ugyanis éppen egy operán kezdtem el dolgozni, mégpedig Krúdy Gyula Szindbádja alapján. Óriási munka, valószínűleg évekig fog tartani. Egyelőre a librettót próbálom összeszerkeszteni, de már az sem egyszerű, hiszen a Szindbád-novellák eleve több kötetet töltenek meg, és rajtuk kívül van még öt regény is, amelyek szintén Szindbádról szólnak. Egyfelvonásos operában gondolkodom, aminek két szereplője lesz: Szindbád és „A Nő”, aki összesen 7 szerepet formál majd meg. Eddigi pályám során ez a típusú munka, amikor egyetlen darabra hosszú időn át kell koncentrálni, nem volt rám jellemző. Nagy várakozással tekintek az elkövetkező időszakra.
Jegyvásárlás ide kattintva lehetséges.
