Március közepétől július végéig háromféle tematikus sétát is vezet a Magyar Zene Háza Hangdimenziók című állandó kiállításában Tápai Dóra, a Hangadó Senior sorozat házigazdája. A zenepedagógus-karnagyot a séták megszületéséről, a témákról, és arról kérdeztük, hogy kiknek ajánlja ezeket a rendhagyó tárlatvezetéseket.
– Március 20-tól háromféle tematikus sétát – Zenei műszótár – korok és műfajok; Zenetörténeti arcképcsarnok; A magyar zenés história – is vezetsz a Zene Háza állandó kiállításában. Honnan jött az ötlet, hogy a nagy sikerrel folyó, és ugyancsak hozzád kötődő Hangadó Senior mellett az ismeretterjesztésnek ez a másik formáját is kipróbáld?
– A legfontosabb inspirációt az adta, hogy az ismerőseim, akik már jártak a Zene Házában, lelkesen mesélték, hogy fantasztikus az állandó kiállítás, de olyan sok minden van benne, hogy nem tudják eldönteni, hogy az alatt az idő alatt, amit rá tudnak szánni, mi az, amit mindenképpen meg kell nézniük. Mi az, amit nem lehet kihagyni? Ezekből a visszajelzésekből kiindulva kezdtem el azon gondolkodni, hogy egy olyasvalakinek, aki nem zenész és esetleg nincs kellő ismerete a zenetörténetről, annak bizonyára érdekes lehet, hogy ki vagy mi miért is kerülhetett bele ebbe a válogatásba. A Hangdimenziók tárlaton hosszú éveken át dolgoztak a kollégáim, és a végeredmény egy olyan kiállítás lett, amiben az ott szereplő személyek, zenei fogalmak, műfajok valóban megkerülhetetlenek. Ezekkel az alapokkal szeretném megismertetni az érdeklődőket, másodlagos haszonként pedig szeretném, ha ezek a tematikus séták az alapokon túl plusz ismeretanyagot is nyújtanának nekik, ezért olyasmikről is mesélni fogok, amik ugyan nem szerepelnek a kiállításon, de szorosan kapcsolódnak az ott látottakhoz.
– Miért éppen ezek közül a séták közül lehet választani?
– Mert ez a három tematika a legszembetűnőbb a tárlaton. A nagy zeneszerzőről szóló Zenetörténeti arcképcsarnok nem kíván különösebb magyarázatot, a Zenei műszótár esetében egy-egy műfaj születésére fókuszálok, mint például a vonósnégyes, az opera, a mise, de akár népzenei műfajokat is említhetnék. A magyar zenei história pedig azért érdekes, mert a kiállításon szinte minden teremben ki van emelve az európai zenetörténet magyar vonatkozása, és ezekből is nagyon izgalmas anyagot lehet összeállítani.
– A séták hatvan percesek, de vajon mi fér bele ennyi időbe?
– Hatvan perc arra elég, hogy a lényegi részeket kiemeljem, és utána még egyénileg körbe lehet sétálni a kiállításon, nézelődni, mindenkinek a saját igénye, tempója szerint. Úgy tervezem, hogy kicsit olyanok lesznek ezek a séták, mint a túrázóknak a térkép, ami abban segíti őket, hogy ne csak haladjanak a kijelölt csapáson, hanem azt is tudják, hogy nemsokára jön egy forrás, vagy egy pihenőhely. Hasonló kapaszkodókat, ha úgy tetszik, pihenő- vagy támpontokat szeretnék én is adni, mutatni az érdeklődőknek.
– Viszont azt nem tudhatod előre, hogy az adott sétára jelentkezők milyen érdeklődéssel és háttértudással érkeznek, vagyis, hogy kiket fogsz éppen vezetni?
– Több mint húsz éve tanítok zenetörténetet iskolásoknak, és a gyerekeknél egy-két megjegyzésből és már az első reakciókból lehet érezni, hogy a többségük milyen szinten van az ismeretanyagot illetően. A lényeg itt is ugyanaz lesz, mint egy-egy iskolás csoport esetében: olyan információkat kell adni a résztvevőknek, ami felcsigázza az érdeklődésüket. Szeretek érdekes történeteket becsempészni az iskolai foglalkozásokba is, mert egy-egy ilyen történet segítségével sokkal jobban rögzülnek az információk, közelebb kerülnek a zeneszerzők, a zeneművek is. Mindig lehet olyasmit mondani, vagy úgy mesélni, hogy színesebb legyen a történet, főleg a társművészetek, az irodalom, a történelem, vagy a művészettörténet bevonásával. Bartók Bélánál például mindenképpen beszélek majd Balázs Béláról vagy Bánffy Miklósról, aki az első Kékszakállú díszleteit, jelmezeit tervezte. Olyan látogatókat várok ezekre a sétákra, akik nyitottan és érdeklődéssel fordulnak a különféle történetek, érdekességek felé.
– Milyen korosztálynak szólnak ezek a séták?
– Akár már egy érdeklődő felső tagozatos diák is végig járhatja a sétákat, de mégis inkább a felnőtteknek ajánlom, hiszen történelmi és egyéb kitekintések is várhatók, tehát nem baj, ha a résztvevők rendelkeznek némi ismerettel. De persze az adott csoport összetételétől is függ majd, hogy milyen irányba indulunk el, és hol kötünk ki.
– Téged ismerve nem lesz meglepő, ha valamilyen interaktivitást is becsempészel a sétákba.
– Valóban vannak ilyen terveim, és saját tapasztalatból is tudom, hogy minél interaktívabb egy tárlatvezetés, annál több információ marad meg az elhangzottakból. Tulajdonképpen egyfajta stand-up műfaj ez, amit egyébként is nagyon szeretek. Szeretem, ha hatást tudok gyakorolni az emberekre, és azt is, ha be tudom őket vonni egy kicsit egy közös energiatérbe, ha rá tudom venni őket közös játékra. Ezért mindig lesz nálam egy-két kotta, és úgy tervezem, hogy ahol csak lehet, kipróbáljuk magunkat, éneklünk egyet közösen.
***
Tematikus tárlatvezetések az állandó kiállításban
- Zenei műszótár – korok és műfajok: Egy órában címszavakban, anekdotákkal színesítve tudhatnak meg az érdeklődők számos tényt a zenei műfajok kialakulásáról, azok jeles képviselőiről és híres művekről.
Időpontok: 03. 20. | 04. 24 | 05. 24. | 06. 21. | 07. 31.
- Zenetörténeti arcképcsarnok: Érdekességek és történetek egy órában a zenetörténet nagyjairól, azokról, akik megtalálhatók a Hangdimenziók című állandó kiállításban. Ki és miért került ebbe a tárlatba? Minden kérdésre megvan a válasz!
Időpontok: 04. 10. | 05. 08. | 06. 07. | 07. 05.
- A magyar zenés história: Mióta beszélünk magyar zenéről? Milyen jellegzetességei vannak? Kiket tartunk a legfontosabbaknak, akik helyet kaptak a kiállítótérben? Érdekességek és történetek egy órában, a régmúlttól, napjainkig.
Időpontok: 04. 12. | 05.29. | 06. 19. | 07.12.
További információk és jegyvásárlás ide kattintva.
A cikk megjelenését a Magyar Zene Háza támogatta.
