Giacomo Puccini három operájának hősnője lesz a témája a június 26-án startoló, rendhagyó Hangadó Senior sorozatnak, amely a Dívák & Ikonok kiállításhoz kapcsolódva mutat be egy-egy nőalakot: Toscát, Cso-Cso-Szánt és Turandotot. Az előadásokat Tápai Dóra, a Hangadó Senoir házigazdája, a Magyar Zene Háza zenepedagógusa tartja. Vele beszélgettünk ezekről az ismert, mégis titokzatos nőkről.
– Miért pont Puccini nőalakjait választottad a sorozat témájának?
– Többek között azért, mert az idei év Puccini halálának 100. évfordulója, ráadásul, ha elhangzik az a kérdés, hogy mondjunk egy dívát az operairodalomból, akkor a legtöbb embernek azonnal Tosca jut eszébe. És ha már Tosca, akkor azt is sokan tudják, hogy a leghíresebb Tosca az operaszínpadon Maria Callas volt, akiről a Dívák & Ikonok kiállítás külön is megemlékezik. Ha már a kiállításnál tartunk, akkor a másik legnagyobb Puccini-hősnőről, Turandotról pedig azonnal Marton Éva villan be, akinek a nevéhez ikonikus alakítások kötődnek, és természetesen, a művésznő is szerepel a tárlaton. Ennyi egybeesés mellett ezt a témát nem lehetett kihagyni!
– Vizsgáljuk meg kicsit egyenként is ezeket a hősnőket. A sorozat a Toscával indul június 26-án, aki tényleg par excellence díva az operairodalomban, és sok énekesnő számára a legnagyobb szerepálom. Te milyen képet mutatsz majd meg róla?
– Tosca a magát szerelméért, Cavaradossiért feláldozó, féktelen érzelmektől vezérelt művész, igazi díva. A díva, mint tudjuk, játszik a színpadon, és képes arra, hogy átlényegüljön egy másik szerepbe. Tosca is szerepet játszik, amikor elhiteti Scarpiával, hogy odaadja magát a férfinak, azaz még egy olyan rafinált embert, mint amilyen a rettegett római rendőrfőnök, is képes megvezetni. Tosca az a típusú nő, aki szinte bármilyen drámai helyzetből feláll, és megy tovább, előre – feltéve, hogy van még, akiért érdemes tovább mennie. Például miután megöli Scarpiát, úgy lép ki az ajtón, hogy a szolgák nem látják rajta, hogy mi történt. Képes uralkodni magán, de persze amikor rájön, hogy a szerelmét megölték, úgy érzi, nincs értelme az életének.
– Gyönyörű áriákat írt Puccini ezeknek a nőknek. Tosca például a híres Vissi d’artéban arról énekel, hogy mindig is a művészetnek és a szerelemnek élt.
– Ebben a csodálatos áriában egy nagy érzelmi amplitúdókat megélő nő jelenik meg, akiben felfedezzük a jóságot, az őszinteséget. Nem érti, hogy miért sújtja őt a sors, mert persze, tudja, hogy hibázott, de mindig megpróbálta jóvá tenni vétkeit. Tosca egy őszinte ember, önazonos a saját értékrendjével.
– A Pillangókisasszonyról, pontosabban Cso-Cso-Szánról szóló előadásról már az is sokat elárul, hogy a címében szerepel a naiva szó.
– Cso-Cso-Szán egy áldott jó, tiszta, gyermeki lélek, aki mindent elhisz, és el is akar hinni. Felépít magának egy álomvilágot, évekig hűségesen várja vissza a férjét, az amerikai Pinkertont, akit tulajdonképpen nem is ismer, hiszen nagyon kevés együtt töltött idő adatott meg nekik. Ő az a típus, aki nem hagyja betörni a valóságot a saját világába, és közben pont ettől válik nagyon emberivé. Hiszen szinte minden nőnek van olyan szerelmi élménye, amikor a szeretett férfiról felépít egy idealizált képet, amiről tudja, hogy nem a valóság, de ő mégis azt akarja hinni, megtévesztve önmagát.
– De csak 15 éves, amikor megismeri Pinkertont.
– Pontosan! naiv tinédzser szerelem találja szíven, idealizál valakit és amikor lehullik róla a lepel, azt egyszerűen nem akarja tudomásul venni! Cso-Cso-Szán nem féltékeny, vagy legalábbis nem mutatja, hogy az lenne. Az utolsó pillanatig kitartóan hiszi, hogy annak, amit elképzelt, működnie kell, ám amikor mégis szembesül a valósággal, Pinkerton hűtlenségével, a férfi új feleségével, összetörik.
– Mindemellett ő is csodaszép áriát kapott Puccinitől.
– Nem véletlen, hiszen Puccini nagyon szerette ezt az operáját. Magánéleti szálakat is kereshetünk benne, sőt, az előadáson fogunk is keresni. Puccini felesége nagyon féltékeny asszony volt, és okkal volt az – de erről majd július 3-án mesélek bővebben.
– Rendben, akkor nézzük a harmadik operát, ami pedig a csúcsdarab, a Turandot.
– Még úgy is az, hogy Puccini meghalt, mielőtt befejezhette volna. Meggyőződésem, hogy ő nem happy endet tervezett az opera végére, hanem megölte volna Turandotot és Kalafot is. Puccini operáihoz ugyanis nem illenek a boldog végek, de Alfano, aki a szerző jegyzetei alapján befejezte a művet, ebbe az irányba kanyarította a történetet. Valójában két fontos nőalak áll egymással szemben: Liú, az önfeláldozó szolgálólány, és a jéghegy Turandot. Szerintem az opera drámai fordulópontja Liú halála, ami után érezhető, hogy Turandotban is megrendül valami. Akkor, amikor azt látja, hogy a fiatal lány milyen hatalmas áldozatot képes meghozni egy olyan férfiért, aki nem is őt szereti, hanem érte, a kíméletlen hercegnőért rajong. Szerintem Turandotot nem Kalaf ostroma rendíti meg, hanem a másik nő önfeláldozása. Itt is érdemes Puccini édesanyjáról is beszélni, aki özvegyként egyedül nevelte fel őt és öt testvérét. Gondoljunk bele: hat gyereket egyedül felnevelni, kitaníttatni ma sem egyszerű feladat, hát még milyen nehéz lehetett a 19. században. Milyen erősnek kellett lennie egy nőnek ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, micsoda kitartás, szívósság, gyakran keménység kellett hozzá. És bizony Turandotban felfedezhető ennek a rendíthetetlen nőalaknak a képe is.
– Turandot áriája, az In questa reggia az egyik legnehezebb operaária.
– Az ária nehézsége jelzi a karakter bonyolultságát is, és Turandot sokkal összetettebb személyiség annál, mint amit megmutat magából.
– Vajon miért szeretjük olyan nagyon ezeket a hősnőket ma is?
– Talán nem is őket szeretjük, hanem inkább Puccini zenéjét, az érzelemdús dallamait. Nevezhetjük hatásvadásznak, de pont az a célja, hogy érzelmileg kibillentse a hallgatót. Annyi feszültség, érzelem és dráma van ezekben az operákban, hogy senki nem vonhatja ki magát a hatásuk alól.
– És neked ki a kedvenced a három hősnő közül?
– Egyértelműen Tosca, vele tudok leginkább azonosulni. A díva, akinek az élete a színpad, az éneklés, a zene és a művészetek, féktelen érzelmek és indulatok, de közben lágy és megértő szív is az övé. Azt is mondhatnám: én egy Toscának születtem.
A Hangadó Senior – Dívák & Ikonok különkiadásról itt találnak bővebb információt.
Az előadásokra bérlet, illetve külön-külön jegyek is vásárolhatók.
A cikk a Magyar Zene Háza támogatásával jelent meg.
