A Müpában is többször bizonyította már telt ház előtt, hogy ő az akusztikus gitározás nagymestere. Szinte minden ilyen felsorolásban a világ tíz legjobb kortárs gitárosa között emlegetik. Chet Atkinstől megihletett tízujjas pengetési technikája lélegzetelállító. Az 1955-ös születésű ausztrál Tommy Emmanuel, a világ egyik legismertebb gitárvirtuóza november 4-én lép fel Budapesten.
A fenti jelzőkkel egyetért mindenki, aki csak egyszer is látta-hallotta a gitárzsenit, akinek 2023 áprilisában jelent meg legújabb albuma, az Accomplice Two, amely — akárcsak a 2018-as első rész — másokkal közösen készített felvételeket tartalmaz. A Müpában azonban Tommy Emmanuel egyedül — egy vendéggel — lép színpadra, és ahogy minden szólókoncertjén, ezúttal is bármi megszólalhat terjedelmes életművéből.
A zenészcsaládba született kis Tommy már négyévesen pengetett, a vele született kimagasló zenei tehetség korán az országjáró családi zenekar tagjává tette. Azonban a nehézségek is hamar jelentkeztek. Apja 1966-ban bekövetkezett halála után bátyjával, a szintén tehetséges Phillel az ausztrál country-pionír, Buddy Williams szárnyai alá kerültek — az ő segítségével sikerült túllépniük a tragédián. Formális zenei oktatás helyett színpadon, koncerteken fejlődött az ösztönös zseni, Tommy technikája, amelyre a legjelentősebb hatást a valaha élt egyik legnagyobb gitáros, Chet Atkins gyakorolta. A basszust hüvelykujjal, a dallamot, harmóniát a többivel játszó Emmanuel zenéje tehát a country-ból indult ki, de azzal bármit — jazzt, bluest, bluegrasst, folkot és rockot — könnyedén keresztez. Gyakorlatilag bármit eljátszik, de úgy, hogy egyedülálló ritmusával és színpadi karizmájával mindent a sajátjává formál — saját dalai mellett a gitárzene teljes történelemkönyvét.
Tommy húszéves korára Sydney legkeresettebb sessiongitárosa lett, később számos sikeres rockzenekar tagja — a Dragonnal még Tina Turnert is kísérték turnéin —, és bár első szólólemeze már 1979-ben megjelent, igazi karrierje saját nevén az 1987-es második LP-vel indult be, majd a kilencvenes években kapott szárnyra. Ettől kezdve széles körben váltak nyilvánvalóvá a bevezetőben sorolt erényei, amikor pedig Chet Atkins az életében megjelent utolsó albumát vele közösen készítette (The Day Finger Pickers Took Over the World — 1997), és saját ironikus-komoly minőségjelzőjét — CGP = Certified Guitar Player, azaz Hitelesített Gitáros — is továbbadományozta Emmanuelnek, akkor már a világ is tudta, hogy ő a tízujjas gitárpengetési technika egyik legjobbja. „Egész életemben azért dolgozom, hogy lássam az örömöt az emberek szemében. És az öröm ott van, mert a zenével mindig sikerül elérnem. Az emberek szemében a meglepetést látni — ez olyasmi, amiért megéri élni és dolgozni.”
