A Népzene Ünnepe című gálasorozat 2008 óta minden évben a magyar népzenét, annak sokszínűségét ünnepli a Müpában. Idén január 28-án az éppen ötven éve pályán lévő Sebestyén Márta koncertje egyesíti a hazai népzenei színtér szereplőit, mégpedig úgy, hogy ezúttal már pályatársai gyermekeivel, a magyar táncház-mozgalom sokadik generációjával, az Erdőfű Zenekarral, a Söndörgővel és a Szerényi Béla és fiai tekerőzenekarral lép színpadra, de vele lesz Erdélyből a Magyarpalatkai Banda, valamint mások mellett Írországból két legendás zenész, Andy Irvine és Dónal Lunny.
Sebestyén Márta személye valóban képes arra, hogy összefogjon egy egész színteret, sőt mindez egész pályafutására is igaz. A legfontosabb hazai úttörőkkel, Sebőékkel, a Vujicsiccsel, a Muzsikással zenélt, de kitekintett más népek zenéi, a világzene és még sok egyéb felé is. Hírét vitte a magyar népzenének az egész világon. Énekesként először a Sebő együttessel lépett színpadra, ennek éppen 2024-ben lesz ötvenedik évfordulója, hiszen 1974 márciusában az Egyetemi Színpadon debütált. Persze már előtte is énekelt, sőt, nyert népdalversenyt is, de ő is a táncházmozgalommal együtt vált ismertté, először csak szűkebb, majd egyre szélesebb körben.
Már a hetvenes években megmutatta, hogy a magyar mellett a délszláv, balkáni népzene is sajátja, a Vujicsics együttessel is rendszeresen koncertezett, majd 1980-tól a Muzsikással már valóban széles közönség előtt hirdették a népzene örökérvényűségét. Karrierjében újabb lépcsőfokot jelentett, amikor az István, a király című rockoperában az egész ország megismerte hangját, majd a Muzsikással előbb Európa-szerte, később az egész világon öregbítették a magyar népzene hírét.
Saját nevét viselő első albuma a nyolcvanas években jelent meg (Dúdoltam én — 1986), de már ekkor közreműködött Cserepes Károly innovatív világzenei lemezein (Jeles napok — 1984 és Szerelmeslemez — 1985, Szörényi Leventével, Kivándorlás — 1989, Hobóval), a kilencvenes évektől pedig jelentős nemzetközi sikereket is aratott — az elektronikus-ambientes-világzenés Deep Foresttel és filmzene-közreműködésekkel (ilyen volt Az angol beteg). 1996-ban jelent meg idegen népek dallamait feldolgozó albuma Nikola Parovval, Kismet címmel, rajta magyar, ír, görög, bolgár, indiai dalokkal.
Ekkoriban, a Bartók album című Muzsikás-lemez idején már a világ legnagyobb koncerttermeit is megtöltötték. 2008-ban jelent meg saját szerkesztésű Nyitva látám mennyeknek kapuját című nagylemeze, a 2010-es években pedig a régizene is felkerült repertoárjába: Andrejszki Judit csembalóművész-szopránnal ad rendszeresen a két világot — népzene és régizene — egymáshoz közelítő koncerteket, és készít lemezeket.
A népzene ünnepe koncertjén frappáns koncepció mentén azokkal a mai zenészekkel lép fel, akik kortársainak gyermekeiből váltak mára a honi népzenei színtér meghatározó szereplőivé. Sebestyén Márta maga így foglalja össze az est felépítését: „A koncepció az, hogy a mögöttem lévő évtizedek alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek sikerült ugyanúgy »megfertőződnie« a népzenével, mint nekem anno, csitri koromban, mikor Halmos Béla és Sebő Feri felkaroltak. Ez a szkeptikusoknak és huhogóknak egy nagy ippon, azoknak, akik csak múló szeszélynek, divatnak vélték ezt, minket pedig futóbolondnak. Az elért eredmények tükrében ez nagy elégtétel és öröm. Kollégáim felserdült tehetséges zenész gyerekeit kértem fel — néhány korombéli mellett — hogy muzsikáljanak velem.”
Ezek közül az Erdőfűben a nemrégiben elhunyt Éri Péter fia, Márton, és lánya, Katalin a két nyilvánvaló kapcsolódási pont. Velük magyar népzenei blokkot ad elő Sebestyén Márta. A Söndörgő tagjait pedig a Vujicsics együtteshez kötődő rokoni kapcsolat miatt ismeri születésük óta az énekesnő, velük a balkáni szál kel életre, szerb, bolgár, görög dallamok szólalnak meg. Szintén már önmagában is többgenerációs Szerényi Béla és fiai tekerőzenekara, akikkel régóta élő kapcsolatot ápol, de a határon túlról érkező vendégekkel úgyszintén.
A Magyarpalatkai Banda Erdélyből Sebestyén Márta zenei gyökereit képviseli: a mezőségi zenekar autentikus képviselője az egyik legnagyobb zenei hatásnak, amely az énekesnőt érte. Az ír duó, a sok más formáció mellett a legendás Planxty kelta folkzenekarból ismert Andy Irvine és Dónal Lunny pedig szintén régi ismerős. A koncert azonban ezzel még mindig nem ér véget, bár a kínálat már így is igazi gála lenne, ám a Sebestyén Márta-életmű további árnyalatai is megjelennek az este során. Lesz például régizeneblokk Andrejszki Judittal és Szabó Zsolt viola da gamba-művésszel, felhangzanak rockopera-részletek Szamosi Szabolcs orgonaművész közreműködésével, akivel az énekesnő már közel húsz éve koncertezik. Megszólal Réka dala az István, a királyból orgonás átiratban, illetve részleteket hallunk a Tolcsvay László által jegyzett Magyar mise című rockoperából. A Szent Efrém Férfikarral közösen Cseh Tamás-átiratot is előad Sebestyén Márta, de még ezen felül is várható izgalmas világzenei és táncos produkció Bittner Meenakshi Dóra táncművésszel — és akkor vetítésekről, rövidfilmekről még szó sem esett.
Olyan pazar, gazdag este várható, amely egyrészt kivételes, egyszeri alkalomnak ígérkezik, másrészt seregnyi más okból is kihagyhatatlan.
