Hasznosak a változók? És ha igen, miért? A reáltudományokban az utasítások és a műveletek általános leírását teszik lehetővé, míg az emberi létezés mindennapjaiban kiváló védelmet nyújtanak a fásultság és az egyhangúság ellen vívott küzdelmünkben. Olyan alapelv ez, amelynek érvényességét a Müpa közkedvelt újévi hangversenye kapcsán is tapasztalhatjuk.
A változás nem csupán hasznos, hanem szükségszerű is. Ám az egyenlet két oldala csak akkor maradhat egyensúlyban, ha ugyanazt az értéket helyettesítjük be a változó minden előfordulási helyére. A Müpa népszerű újévi hangversenyei szintén patikamérleg-pontosságú műveletek eredményei. Az egyenlet immár tizenöt éve stabilitást adó állandó értékei a kiváló karmester, Fischer Ádám és Joseph Haydn örök érvényű muzsikája. A képlet konzisztens változóit ezúttal a bécsi klasszikus mester 1798-ban bemutatott nagyszabású alkotása, A teremtés, valamint pályafutásuk elején álló, nagy tehetségű szólisták és nagy múltú együttesek fúziója alkotja.
Számtalan törekvés született a műfaj történetében megkerülhetetlen jelentőségű Haydn-kompozíció legrejtettebb tartalmainak feltárására. Mind közül kiemelkedik Fischer Ádám mélyen érző és értő olvasata. A darab értelmezésekor ugyanis nem szabad megfeledkeznünk a mű keletkezése idején uralkodó nézetekről és viszonyokról: „Az a naiv öröm és rácsodálkozás, ami a mű révén jelenleg átjár, új fénytörésbe helyezte az előadást. Csodálatos, ahogy Haydn a zenéjében ötvözi az időskori bölcsességet és a gyerekkori kíváncsiságot. […] Szövegben és zenében egyaránt plasztikus vonások rajzolják meg az ég, a vizek, a szárazföld, a növények, az állatok és az első emberpár megteremtésének képeit. A zene Giotto-freskójának szoktam nevezni A teremtést, épp a naivitása miatt. A szöveget egyébként vétek elválasztani a bibliai eredettől és a kortól, amelyben íródott” — fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában a bécsi klasszikus stílust anyanyelveként ismerő Haydn-karmester.
Az idősödő komponista tehát nem kisebb vállalkozásra adta a fejét, mint a teremtés csodájának és misztériumának hiteles és képszerű zenei ábrázolására. Küldetését ráadásul egy eladdig számára kevéssé otthonos műfaji-stiláris közegben teljesítette: Händel oratóriumainak világában. Már a kompozíció alapjául szolgáló ideális szöveg felkutatása sem volt kihívásoktól mentes. Egy anekdota szerint Haydn egyik londoni ismerőse zavarba ejtő megoldási javaslattal állt elő, amikor a librettóval kapcsolatos aggályokra reagálva egy bibliát nyomott a komponista kezébe a következő útmutatással: „Itt a könyv, kezdje az elején!” A szövegkönyv John Milton íróasztalától elindulva, Johann Peter Salomon kezein áthaladva, Haydn kedvelt librettószerzője, Gottfried van Swieten báró műhelyében nyerte el végleges alakját. Salomon ugyanis A világ teremtése címmel egy mára elveszett, eredetileg Händelnek szánt szövegkönyvet adott át Haydnnak Angliából való távozásakor. Az 1796 ősze és 1798 márciusa között elvégzett zeneszerzői munka meghozta a várt eredményt: a teremtést három nagy részben bemutató műalkotás népszerűsége máig töretlen.
A sikert a Müpa 2024 -es újévi hangversenyén kiváló előadóművészek szavatolják. „Édes, elbűvölő hang és szerény őszinteség.” A New York Times kritikusa szerint ezek Mojca Erdmann, a feltörekvő német operacsillag legfőbb attribútumai, akit nem először üdvözölhet a budapesti közönség. Rab Gyula, a Magyar Állami Operaház és a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz társulatának énekese is ismerősként tér vissza a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára: a 2022 -es újévi koncerten — szintén Uriel arkangyal szerepében — debütált a Müpa közönsége előtt. Nem kevésbé ígéretes tehetség az est harmadik visszatérő szólistája: Benjamin Appl, Dietrich Fischer-Dieskau utolsó növendéke a dalénekes-legenda méltó szellemi örököseként tette le egy évtizede szakmai névjegyét.
Az est fellépői között üdvözölhetünk egy olyan együttest, amely Haydn muzsikájának legkiválóbb tolmácsolói közé tartozik: a Fischer Ádám által 1987-ben alapított Osztrák-Magyar Haydn Zenekar útját ma már Nicolas Altstaedt és Enrico Onofri egyengeti. Az alapító koncepciója és művészi szellemisége azonban azóta is meghatározza az együttes munkásságát. A nagy múltú Magyar Rádió Énekkara szintén több ízben dolgozott már együtt Fischerrel. A Pad Zoltán által vezetett együttes profilja stílus- és műfajhatárokon ível át; sok évtizede az ország egyik vezető hivatásos kórusaként tartja számon a közvélemény.
A kiváló előadói gárda ismeretében nem vitás: a Müpa újévi hangversenyeit évről évre ugyanaz a magasfokú szakmai elhivatottság és színvonal fémjelzi. Az egyenlet változatlan végeredménye tehát ezúttal is garantált.
