Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című regényéből és Mozart műveiből készített zenés színházi játékot a Budafoki Dohnányi Zenekar és a Bozsik Yvette Társulat. A különleges produkció ősbemutatójára február 3-án kerül sor a Müpában.
„A férfiak és nők pöre máig is eldöntetlen, mert eldönthetetlen: Laclos sem hozhatott benne ítéletet. De övé a dicsőség, hogy a különnemű lényeknek ezt az öröktől fogva tartó és sohasem szűnő gyengéd és mégis vérszomjas viaskodását bámulatos elemző készséggel, korát megelőző lélekismerettel s a maga teljes drámai izzásában írta meg.”
A Veszedelmes viszonyok magyar fordítója, Örkény István frappánsan foglalta össze Choderlos de Laclos (1741—1803) szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozatát elénk táró, páratlanul népszerű könyvének alapproblémáját és erényeit. A levélregény az első megjelenése, 1782 óta eltelt 242 évben sok száz színházi előadást, öt filmet és egy zenedrámát inspirált. Felmerülhet tehát a kérdés: mindezek ismeretében lehet-e még e mű kapcsán újat kínálni a közönségnek? És ha igen, milyen eszközökkel?
A Budafoki Dohnányi Zenekar és a harmincéves Bozsik Yvette Társulat közreműködésével, az olasz karmester apától és bécsi énekművész anyától származó Guido Mancusi vezényletével gyökeresen új koncepció született: színház, zene, tánc és a Veszedelmes viszonyok találkozása. Az előadói kínálat impozáns: a produkció szereplői között Nagy Mari, Menczel Andrea, Törőcsik Franciska, Dánielfy Gergely, Pápai Erika nevét olvassuk, Merteuil Márkinét Ónodi Eszter formálja meg, Valmont Vicomte jelmezét pedig Adorjáni Bálint ölti magára. A Bakos-Kiss Gábor rendezésében megvalósuló előadás dramaturgja Turcsányi Ildikó, a díszleteket és jelmezeket Árva Nóra tervezi. Az esemény ősbemutató lesz: egy Mozart-zenére elmondott-eltáncolt történet.
A francia arisztokrácia intrikától és érzékiségtől átitatott, képmutató világa a színtere a két hajdani szerető, a környezetét virtuóz módon manipuláló Merteuil márkiné és a hírhedt nőfaló Valmont játszmáinak. A frivol játék azonban aljas hatalmi párbajjá keseredik, amint a márkiné megérzi, hogy egy másik nő férkőzött közel a férfi szívéhez.
A Mozart-életműből válogatott zeneművek egyes jelenetekben a szöveg háttérmuzsikájaként csendülnek fel, hogy aláfessék a drámai szituációt, máskor saját jogon kerülnek előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához szolgáltatnak zenei alapot. A táncosok alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és hölgyek minden titkát ismerik. A Mozart-válogatás hangnemi térképe is beszédes: energikus, szerelemtől izzó dúr kezdet (Così fan tutte-nyitány, Cselló-fagott szonáta, Fuvola-hárfa verseny, a Don Giovanni-szerenád mandolinkísérete, Figaro házassága — Cherubino áriája, egy-egy tétel a Haffner-szimfóniából és a C-dúr zongoraversenyből).
A sok dúr előzmény ellenére azonban az első részt már a c-moll adagio zárja, a másodikat pedig az ehhez tartozó fúga nyitja. Ezután a történet alakulásának megfelelően sorra szólalnak meg a moll tételek, amelyekből egyébként feltűnően kevés található a Mozart-életműben: f-moll fantázia, c-moll mise, a d-moll zongoraverseny egy tétele, és természetesen a Don Giovanni vacsorajelenetének megidézése. A végső szó a kárhozaté és a halálé. A Veszedelmes viszonyok különleges színpadi adaptációja Mozart zenéjével izgalmas, egyedi vállalkozás: műfajok és remekművek találkozása.
