Minden kislány – vagy majdnem mind – balettművész szeretne lenni. Vagy műkorcsolyás, vagy artista, esetleg űrhajós. A valóságban persze nagyon kevesen válnak profi táncossá, de a mozgásforma fizikai és mentális szempontból egyaránt jó hatással van a gyerekek fejlődésére, a tanultakat pedig egész életükben kamatoztathatják. A Szegedi Kortárs Balett Hamupipőke című családi mesebalettjében, mely május 25-én lesz látható a Müpában, a Varga-Balett Táncműhely növendékei is színpadra lépnek.
„A táncszínházi nevelés szempontjából nagyon fontos, hogy időben kezdjük el bevezetni a gyerekeket a szavak nélküli világba, így könnyebben meg tudják szokni ezt a színházi formanyelvet. Sokat segít, ha a színpadon is láthatják kortársaikat” – mondja Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, a Hamupipőke egyik koreográfusa.
A Müpában látható a Szegedi Kortárs Balett Szergej Prokofjev zenéjére készített családi mesebalettje, amelynek különlegessége, hogy nemcsak a gyerekekhez szól. A társulat művészei mellett a Varga-Balett Táncműhely növendékei is színpadra lépnek az egerek és a tündérek szerepében.
„A történet nem szavakon keresztül bontakozik ki, mint az általuk ismert mesék, hanem mozdulatokban születik meg, így kell összerakniuk egy karakter személyiségjegyeit, a viszonyrendszereket. A kisebbeknek szóló koreográfia emiatt egyértelműbb közlési formákat, konkrétabb játékmódot kíván, a felkészülés mégis ugyanazt a komolyságot követeli meg a táncosoktól, mint egy felnőttelőadás esetében.”
A tánc nagyon hatásosan jeleníti meg az érzelmeket, a gyerekek a testbeszéden keresztül pontosan megértik, mi történik. Ez alapvető hatással van a kommunikációs készségek fejlődésére, hiszen a hétköznapokban is gyakran használunk olyan gesztusokat, amelyek érzelmeket fejeznek ki. A tánc e spektrum szélesítését is segíti.
A Hamupipőkében olyan gyerekek táncolnak (az egészen kicsiktől a 18 évesekig), akik nem feltétlenül lesznek majd profi táncosok, most mégis hivatásos művészekkel léphetnek színpadra, ami óriási élmény számukra.
„Ha hobbiszinten űzik is, a gyerekek rengeteget kaphatnak a tánctól. A balett erősíti a koordinációt, az egyensúly- és ritmusérzéket, javítja a finommotorikus készségeket, növeli a rugalmasságot, segíti a magabiztos testtudat kialakulását. Emellett hatással van a kognitív képességekre is, a rendszeres testmozgás fejleszti a problémamegoldó képességet, a koncentrációs készséget, de segít az érzelmek kifejezésében, ahogy a lelket is pallérozza. A tánc legnagyobb áldása, hogy szorosan összekapcsolódik a zenével is, a tánc által így fantasztikus kompozíciókat ismerhetnek meg a gyerekek, gyönyörű muzsikákat hallgatva nőhetnek fel” – vallja Juronics Tamás.
A klasszikus balett a tánc speciális területe, amely komoly készségeket követel meg. Mint arra Juronics Tamás rámutat, más műfajokban könnyebben pótolni lehet bizonyos testi adottságok hiányát, a balett esetében azonban az, aki nem felel meg az elvárt sztenderdeknek, nem juthat el a professzionális szintig.
„A balett olyan, mint az élsport: az izomzat kialakulása 8-10 éves kortól alapvetően formálja a testet. Ha valaki rendelkezik is a szükséges adottságokkal, akkor is nagyon korán el kell kezdenie a tanulást, és azonnal szerelemre kell lobbannia a tánc iránt, mert ez egy nagyon nehéz és sok lemondással járó létforma, amelyhez elhivatottság szükséges. A mi műfajunk, a kortárs tánc bizonyos szempontból eltér a klasszikus balettől, de az utóbbi évtizedekben technikai felkészültség terén nálunk is hasonló követelményeknek kell megfelelnie egy táncosnak.”
