Eljött az év egyik legszebb időszaka, a tavasz. Az újjászülető természettel együtt ilyenkor a Magyar Nemzeti Galéria is új életre kel, és a tavasz jegyében izgalmas élő és virtuális programokkal várja a művészetkedvelő közönséget márciusban és áprilisban.
A rügyező fák és virágok, a folyamatosan enyhülő idő és az élénkülő madárcsicsergés minden ember hangulatára hatással van és belecsempész egy kis vidámságot a mindennapokba. Milyen jó az „elég egy pulóverben elindulni” életérzés, megunhatatlan a bimbózó rügyeket vizslatni, ráadásul végre egyre hosszabbak és hosszabbak a nappalok is! „A tavaszi sugár aranyburokba fonta / A zsenge bokrokat, s a bimbók reszkető / Selyemgubóiból zománcos fényü pompa, / Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő” – fogalmazta meg gyönyörűen Tóth Árpád az évszak varázsát.
A nagy sikerű Szinyei-kiállítás pár héttel ezelőtt bezárt, ám a mester fő műveinek jelentős része – így a Majális, a Léghajó vagy a Lila ruhás nő – megtekinthető a galéria állandó kiállításán. A tárlaton volt olyan mű, amelyet a múzeum száz év után először állított ki, sőt olyan is, amelyben talán csak titkon bízott az intézmény, hogy valaha újra előkerül. Új megközelítésben ismerhették meg az érdeklődők a már sokat látott fő műveket, és soha ennyi Szinyeire reflektáló kortárs parafrázist sem mutatott még be a múzeum. A tárlaton külön kisfilm járta körül a Majális jelentőségét egyetemes kontextusban vizsgálva, de az egész kurátori koncepciónak fontos célja volt a nemzetközi összefüggésekre való rámutatás. Bár sok mű visszautazott Párizsba, Madridba, Firenzébe, Potsdamba, Bécsbe vagy épp Amerikába, a kiállítás virtuális verziója még elérhető. A múzeum ugyanis gondolt azokra is, akik esetleg nem tudták megnézni a Kép és kultusz című tárlatot vagy épp szeretnék feleleveníteni az élményt.
Március 4-én pénteken 18 órától otthonuk kényelmében hallgathatják meg Winkler Nóra és Topor Tünde élő, interaktív online tárlatvezetését, akik kedvenc Szinyei-képeik között barangolva mutatnak rá a festői módszerek sokféleségére és mesélnek a képek születésekor meghatározó életélményekről. Követik Szinyeit a fák között, a jernyei családi birtokon és a csendes patakok mentén, de elkísérik Münchenbe is, végig azt figyelve, hogyan egyensúlyozott a mester a vágyak, az ambíció és sorsának adottságai között. Ráadásul, ha részt vesznek a programon, kedvezményesen tekinthetik meg élőben Szinyei legszebb festményeit a 19. századi állandó kiállításon, illetve egy hétre hozzáférést kapnak a virtuális kiállításhoz, ahol önállóan is bejárhatják a tárlatot, megnézhetik közelről az alkotásokat, valamint elolvashatják/meghallgathatják a kiállítótérben megjelenő tartalmakat.
Március 5-én szombaton a gyermekekkel érkezőket külön programmal várja az intézmény: a Kaland a Galériában – Színek forradalma című délelőtti eseményen több tárlatvezetés is indul, amelyek során megismerhetik kicsik és nagyok is Csontváry Kosztka Tivadar és Szinyei Merse Pál színekben pompázó festményeit.
A következő hétvégén, március 12-én szombaton, majd március 20-án vasárnap délután a múzeum legszebb tájképei kerülnek fókuszba az Erdők, mezők, pipacsok és piros utak című tárlatvezetéseken.
Az érdeklődők Paál László, Szinyei Merse Pál és Munkácsy Mihály alkotásait ismerhetik meg új nézőpontból, így többek között a bámulatos erejű Poros utat is. A mű Munkácsy és felesége, Cécile Papier nászútjának magyarországi élményét rögzíti. Az alkonyati alföldi táj porát felverő szekér, a porszemek és a fény különös vizuális jelenségének élményét rögzítő kép a mester életművének, illetve a Munkácsytól Mednyánszkyig című tárlat egyik legizgalmasabb darabja.
Munkácsy egyik közeli barátja, Paál László Út a fontainebleau-i erdőben című képe úgyszintén középpontba kerül a programon. Paál a jól ismert művön közelről figyelte meg az erdő belsejét, amely szépen érzékelteti a természet végtelenségét és grandiózus térélményét. Munkácsyt és Paált is megnyugtatta az erdő misztikus varázsa, bár utóbbi gyakrabban örökített meg tájképeket, azokat is különböző napszakokban, más és más megvilágítás mellett.
Március 17-én csütörtökön 11 órakor a közkedvelt Mama, nézd! című programon is várják a gyermekeket, ám ezúttal az egészen picikkel érkezők is kényelmesen járhatják körbe a tárlatokat. Az első tavaszi téma a gyerekek a művészetben. A játékos tárlatvezetésen kismamák és kispapák egyévesnél kisebb babájukkal élvezhetik a művészet nyújtotta örömöket – a „művészettörténet gyermekei” sok érdekességet tartogatnak. Az érdeklődők körbejárhatják, hogy milyen lehetett a különböző korokban gyereknek – vagy szülőnek – lenni, hallhatnak arról, hogy hogyan készültek a gyermekportrék, vagy épp kit ábrázolnak a legismertebb ilyen témájú alkotások. A magyar művészettörténetben számos alkotó örökítette meg saját csemetéit alkotásain – ezek különösen megindító és érzékeny művek a személyességük miatt. Benczúr Gyula 1881-ben készült Gyermekeim című képe például sokáig otthonukban lógott, és ma is könnyen el tudjuk képzelni, hogy micsoda munkával járhatott a festőnek a négy csemetéjét egy helyben ülésre bírni.
Ugyanaznap, március 17-én csütörtökön egy további programmal is készül a múzeum, amelyhez még csak ki sem kell mozdulni otthonról: 19 órától Bellák Gábor művészettörténész Poros utakon címmel tart online előadást, amelyben Munkácsy Mihály két azonos című, bámulatos erejű festményét veszi górcső alá. A Poros út két változata a mester tájképfestészetének, sőt egész életművének legjelentősebb darabjai között említhető. Mitől olyan jelentősek ezek a művek, és hol a helyük a magyar festészetben? Vajon elmondható róluk, hogy ezek az első igazán modern magyar tájképek? Az alkotások nem csak művészettörténeti értelemben számottevők – nem kevésbé érdekes a történetük is, amelyről a főmuzeológus mesél bővebben körülbelül egyórás programján. Az előadás végén kérdéseket is tehetnek fel az érdeklődők.
Március 18-án pénteken ugyancsak egy virtuális kalandozásra invitál a múzeum: 17.30-tól a március 15-i nemzeti ünnepre reflektálva fedezhetik fel a résztvevők a gyűjtemény festményein megelevenedő mikrovilágokat, így a végtelen Alföldet és a Mátra csúcsát, a kanyargó Tiszát és a „magyar tengert”. A tájképfestészet Magyarországon nagy jelentőséggel bírt a 19. században, mivel a nemzeti öntudat egyik legfőbb kifejezőeszközei lettek a történelmi múltunkat is szimbolizáló művek. A honi tájképfestészet remekműveivel megismerkedvén a résztvevők játszva tanulhatnak és beszélgethetnek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tematikájáról a legújabb Családi kalandozásokon, amelynek hívószava stílszerűen a trikolór lesz.
Az áprilisi programok között is találnak Mama, nézd! tárlatvezetést: április 7-én csütörtökön 11 órától csatlakozhatnak az eseményhez a kisbabás szülők. A tematika Ízek a vásznon lesz, így a tárlatvezetés során elmerülhetnek a festői gasztronómia témájában. Terített asztalok, ételeket és italokat bemutató csendéletek, szabadtéri piknikek sora várja az érdeklődőket, s megismerhetik, hogy milyen gondolatok vagy hangulatok kapcsolódnak a festészetben a fogyasztáshoz.
Április 9-én szombaton délelőtt szintén kalandozhatnak a család legkisebbjeivel a galériában: a Hova bújtak az állatok? című tárlatvezetéseken 6-tól 12 éves korig várják a gyermekeket egy játékos programra, amely során megkereshetik a festményeken elbújt lovakat, mókusokat, kutyákat vagy épp madarakat. A programhoz a kreatív műhely keretében húsvéti tojásdíszítő workshop is kapcsolódik.
Április 14-én csütörtökön is lesz Családi kalandozás Virágom, virágom címmel. Az online programon a festmények segítségével ezúttal az éledő természet, a tavaszi színek és fények nyomába „indulhatnak” otthonuk kényelméből. Virtuális kirándulást tehetnek a zöldülő erdőben és megcsodálhatják a gyümölcsfák virágzását, de a legszebb tájképek bebarangolása mellett húsvéthoz közeledve játékkal is készül a múzeum. Remélhetőleg addigra az időjárás azt is megengedi, hogy a program után ténylegesen kimehessenek a természetbe gyermekeikkel együtt.
A Kriptától a kupoláig címre keresztelt épületséta tavasszal szintén megújul: április 23-án szombaton 11 órától megismerhetik az egykori királyi palota épületének számtalan csodáját és gyűjteményét. Gondolta volna, hogy a Magyar Nemzeti Galéria épületének egy titkos ajtaján keresztül lehet lejutni a Habsburg nádori kriptába? Csatlakozzon az épületet bemutató exkluzív sétára és fedezze fel az egykori királyi palota különleges szépségeit! A programon a csodálatos panorámát kínáló kupolában zárhatják a szombat délelőttöt.
Végül, de nem utolsó sorban, április 12. keddtől az Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című időszaki kiállítás is látható lesz a múzeumban. A nagyszabású kiállítás a két világháború közötti korszak vizuális kultúrájának egyik markáns kifejeződésére, a luxust és a modernitást ötvöző nemzetközi irányzat, az art deco tárgyaira és ezeken keresztül a mindennapi életre fókuszál: a polgári élet tereire, a nagyvárosi, modern életforma megnyilvánulásaira és kiemelten az art deco vizuális világának egy fontos elemére, a plakátra. A Nemzeti Galéria a tárlaton bemutatja a budapesti modern élet tereit, így a polgári otthonokat, illetve az áruházak, mozik és éjszakai szórakozóhelyek világát. A kiállításban a kor jelenségeire reflektáló plakátok jelentik a fő fókuszt. Ezek nemcsak az új nőideált, a modern divatot vagy a sport és egészség kultúráját tükrözik, de a szórakozás új formáit jelentő jazzkoncertek, mulatók és revük mellett a kor olyan újdonságait is megjelenítik mint az autó, a rádió vagy a hangosfilm. Az első világháború traumája után, a gazdasági konszolidációval együtt, a húszas évek második felében féktelen vágy jelent meg az élet élvezete iránt, s ez a dekadens és mondén csillogás az egyik meghatározó eleme az art deco ízlésvilágának.
A tárlat több mint 250 műtárgyat mutat be, de erről rövidesen bővebben is olvashatnak még a Papageno oldalán. Tartsanak velünk továbbra is!
