2022-ben a Szépművészeti Múzeumban és Magyar Nemzeti Galériában megrendezésre kerülő Múzeum+ estek fókuszában a felelősségvállalás jegyében azok a társadalom egészét foglalkoztató gondolatok állnak, amelyek meghatározzák mindennapi életünket is.
A februári, Nemzeti Galériában rendezett program után március 9-én, szerda este a Szépművészeti Múzeumban folytatódik a sorozat. A hosszított esti nyitva tartású rendezvényen a múzeum a túlfogyasztás kérdéseit vizsgálja meg a páratlan képzőművészeti alkotásokon keresztül, továbbá fókuszba kerül az újonnan nyílt Isteni csábítás. Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című időszaki tárlat is.
Talán soha nem volt még olyan fontos a fokozott tudatosság az emberiség életében, mint a 21. században. Az ember hajlamos elfelejteni, hogy a Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön, ám ha mindannyian odafigyelünk a természeti környezetünkre és igyekszünk fenntarthatóan élni, nem csak magunkkal teszünk jót, hanem az egész világgal. Törekednünk kell arra, hogy ne használjuk el a saját és unokáink jövőjét, amelynek sajnos a túlfogyasztás is fontos részét képezi. Ennél a kérdésnél maradva, a festészet történetében számos csendéletet ismerünk, amelyek ételeket és italokat ábrázolnak, illetve olyan zsánerképeket, amelyeken hedonista társaságok esznek-isznak és mulatoznak. A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításain sok hasonló tematikájú művel találkozhatnak az érdeklődők, amelyek természetesen a március 9-i programon is – szó szerint – terítékre kerülnek.
Nézzük meg például a 17. századi holland csendéleteket: megannyi természet adta ajándék sorakozik fel rajtuk. De mitől is jó egy csendélet? A műfaj rendkívül izgalmas tud lenni, s nem csupán művészien csoportosított tárgyak és/vagy gyümölcsök, virágok ábrázolását jelenti. Előképei már az antik művészetben fellelhetőek: gyakori témák voltak a freskókon és mozaikokon ábrázolt gyümölcsök és növények csak úgy, a maguk szépségéért. Ékes példa egy ókori görög forrás, mely szerint Nagy Sándor udvari festője, Apellész – akitől sajnos egy alkotás sem maradt fent mára – olyan élethű gyümölcsöket festett, hogy rászálltak a madarak.
A 16. századra a festmények a megjelenített részletekkel már utaltak vallási szimbólumokra, majd a 18. századra jellemzővé válnak a vadászcsendélet- és konyhaeszköz-ábrázolások, amelyeknek szintén van allegorikus mondanivalójuk, de érdemes megemlíteni az ún. vanitas csendéleteket is. A 19. századra már nem feltétlenül tartalmaztak mélyebb mondanivalót a művek, majd a századfordulóra egyre kevesebb létjogosultsága lett a műfajnak, hiszen, ha valaki pontos képet szeretett volna kapni a beállításról, ott volt a fényképezőkép, hogy megörökítse.
A megfelelő étel- és folyadékbevitel természetesen nélkülözhetetlen az ember túléléséhez, hiszen alapvető fiziológiai szükségletünk. Ugyanakkor, mint mindent, ezt is lehet okosan és mértéktartóan csinálni: ma már számos módszer van arra, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat és tisztázzuk magunkban, hogy valóban szükségünk van-e minden élelmiszerre, amit megvásárolunk. Sokféle telefonos applikáció figyelmeztethet arra, hogy mennyire pazarló, vagy épp tudatos az életmód, amit folytatunk, de az igazán eltökéltek akár otthon is megtermelhetik, ami utána az asztalukra kerül. Tény, hogy ez tervezést és plusz energiabefektetést igényel, de a jó cél érdekében megugorható feladat – arról nem is beszélve, hogy így mi magunk is jobban érezhetjük magunkat, javítja az életminőségünket, illetve az egészségi állapotunkat.
A múzeum állandó kiállításain látható csendéleteken intim, szerény méretű és motívumú kompozíciókat, de igazán pazar – mondhatni pazarló – asztalokat is láthatunk: márványasztalok, szőnyegterítők, ezüst csészék, gyöngyház kagylóból készült edények és kristálypoharak láthatók egymás hegyén-hátán, természetesen minden földi jóval megtöltve. A szerdán 18.30 és 20.00 órakor kezdődő Ínycsiklandozó festmények – luxus vagy pazarlás? című tárlatvezetéseken bővebben is hallhatnak a témáról, amelyek során a 17. századi csendéletek titkait és történeti hátterét ismerhetik meg.
Az esti tárlatvezetések során, reflektálva az Isteni csábítás című időszaki kiállításra, a női lét kérdéseit is körbejárja a múzeum: a klasszikus ókor tárlatban az antik kor női létének misztériumairól hallhatnak, az egyiptomi részlegben pedig az ókori Egyiptom nőinek mindennapjairól, míg a német festményeken keresztül a női csáberő kerül középpontba, amelyhez jelnyelvi tolmácsolást is biztosít az intézmény. A látássérültek számára is készül a múzeum egy meglepetéssel és a Román Csarnokban néhány megtapintható műtárgyat mutat be.
Az időszaki kiállításon a görög mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi történetei és szenvedélyes érzelmekkel, gyakran erotikus kalandokkal teli históriái állnak a fókuszban. A görögök által saját képükre és hasonlatosságukra teremtett, valódi emberi tulajdonságokkal felruházott istenekkel és istennőkkel bárki könnyen azonosulhatott, az olümposziak gyarló tetteit vagy vehemens érzéseit megjelenítő alkotásokon jól szórakozhattak a nézők. A vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind kortalan és örök téma az emberi életben és a művészetben egyaránt. Ezekből a remekművekből válogatott a Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria, több századon és stíluson átívelve.
Az érdeklődők találkozhatnak Michelangelo rajza után készült rézmetszettel, Daumier és Gauguin grafikai lapjaival, valamint Ferenczy Béni, Benczúr Gyula és Székely Bertalan hasonló témájú alkotásaival. Az est előadása is erre fókuszál az Égi szerelmek, földi vágyak. Szerelem és szexualitás a képzőművészetben című 19.00 órakor kezdődő programponton.
A Múzeum+ esten rendszeresen van kreatív workshop: ezúttal bizonyos festmények és grafikák részleteit rajzolhatják újra, különböző anyagok és technikák felhasználásával a gyönyörű reneszánsz csarnokban.
A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítását is megtekinthetik az esten: az 1600 és 1700 közötti évszázad, azaz a barokk művészet legszebb alkotásai láthatók a frissen felújított Városligeti-szárnyban. A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, több mint háromszáz műből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát. Érdekes, hogy a barokk stílus elnevezésének eredete máig vitatott: a barocco kifejezés talán abból a portugál szóból ered, amely szabálytalan alakú gyöngyszemet jelent. Eleinte kifejezetten rosszalló értelemben használták mindarra, ami a klasszicista formarend felől nézve szabálytalannak, bizarrnak vagy mértéktelennek tűnt. Csak a 19. század végén vált általánossá a barokk művészet a reneszánsztól és a klasszicizmustól lényegileg eltérő, önálló stílusként való elismerése. A barokk festészeti anyag szobrokkal és iparművészeti tárgyakkal egészült ki, amelyek által a látogatók nem csak művészet-, hanem sok esetben kultúrtörténeti összefüggéseket is megismerhet.
A 19.00 és 20.30 órakor kezdődő Eksztázis és áhítat a spanyol barokk festészetben című tárlatvezetésen múzeumpedagógus vezeti körbe az érdeklődőket, de 19.30 és 21.00 órakor hallhatnak arról is, hogy mi volt a „jégláz” Hollandiában a 17. században.
Az egész estés aláfestő zenét ezúttal is a közkedvelt Fine Arts Jazz Group szolgáltatja, amely egy immáron évtizedes múltra visszatekintő jazz quartett. A március 9-i alkalom vendége Zsemlye Veronika lesz, az együttes tagjai Skerlecz Gábor, Pataj György, Lutz János és Cseh Balázs. S ha már az étkezés kérdése kiemelt szerepet kap a programon: a Fine Art Bistro tapas- és borvariációit javasoljuk a kellemes zene mellé, hogy éhségre vagy szomjúságra hivatkozva garantáltan ne kelljen idő előtt távoznia a művészetek templomából.
Március 9-én este is várja tehát szeretettel és sok-sok művészettörténeti érdekességgel a Múzeum+ program – ezúttal a Szépművészeti Múzeumban!
