Elérkeztünk a száraz november második hétfőjéhez, és mint tudjuk, a hétfő sosem egy kellemes nap, sem szárazon, sem egy pohár borral a kezünkben. A mai darab az ókori Görögországba kalauzol minket – cseppet sem kellemes módon.
A brit operairodalom nem bővelkedik olyan kiemelkedő életművekben, mint a német. Egészen lecsupaszítva: Purcelltől Brittenig nem igazán sok minden történik a szigetország operabirodalmában.
Ma egy kortárs brit operát mutatok be a kedves olvasóknak, Harrison Birtwistle (1934) 2008-ban bemutatott Minotauruszát. A majd’ 2,5 órás opera a jól ismert krétai történetet mutatja be – igen naturalisztikusan.
A félig ember, félig bika szörny labirintusba zárva várja a végzetét, mely meg is érkezik Thészeusz képében, Ariadné fonalának segítségével. Mielőtt azonban a város megszabadul a szörnyetegtől, ez utóbbi számtalan fiatal áldozatot pusztít el – mindezt a nyílt színen.
