Könyvek, albumok, magazin, CD-k és DVD-k, televíziós magazinműsor és nyári életútinterjúk, videók és élő közvetítések, teljes előadások itthoni és nemzetközi platformon elhelyezve. Az OPERA eddig is jelentékeny médiabirodalma újabb területtel, a dokumentumfilmek világával bővült. Ruttner Kata rendezőt kérdeztük.
– Két új, az Eiffel Műhelyházzal és az Erkel Színházzal foglalkozó dokumentumfilm is napvilágot látott az elmúlt hónapokban. Milyen szándékkal jöttek létre?
– Az alkotások célja, hogy közelebbről mutassák be az OPERA játszóhelyeit, és a kulisszák mögé vigyék a nézőket. Az Eiffel esetében azt kívántuk kiemelni, hogyan lesz egy szerelőcsarnokból az ország legnagyobb kulturális intézményének – világviszonylatban is egyedi – multifunkciós komplexuma, az Erkelnél pedig a színház történetét állítottuk fókuszba. A legnagyobb művészek és alkotók közvetítésével olyan háttérinformációkat tudhatunk meg az OPERA izgalmas világáról, amelyeket eddig talán még soha nem hallottunk. A filmek által még több emberhez szeretnénk elvinni a magyar operajátszás történetét és hírét.
– Mi volt a fő tematika, a fő szerkesztési elv az egyes filmek esetében?
– Mindkét film a magyar operaélet és a magaskultúra korszakonkénti lenyomatait tükrözi, hozzávetőlegesen az elmúlt 120-130 év történéseit foglalva össze. Az „Utolsóból első” – Így készült az OPERA Eiffel Műhelyháza címűnél az elmúlt nyolc év transzformációját láttatjuk, de a film az 1800-as évek végére is visszavisz, amikor az Európa-szerte elismert mérnök és statikus, Feketeházi János megalkotta Magyarország legnagyobb alapterületű, gigantikus, ipari csarnokát. Innen vezet át a történet 2014-be, amikor már körvonalazódott, hogy ez a hely lehetne a gyógyír az OPERA infrastrukturális és korszakváltó problémáira, mindemellett egy új játszóhely is születhetne. A filmben látható az átalakulás folyamata, megszólalnak az újjáteremtésben részt vevők, és a művészek is, akik használják az egyedülálló létesítményt, ami a tervek szerint tovább bővülhet: opera- és balettképzésekkel létrejöhet az Opera Campus.
Hasonló a tematika az Erkel-film esetében is. A Mentesítő és mentőhajó – Az OPERA Erkel Színházának 70 évada című filmben a legizgalmasabb pesti színház története elevenedik meg: hogyan lett mozi, varieté, sportcsarnok, sőt, cirkusz, majd az OPERA játszóhelye. Megtudhatjuk, mely periódusokban segítette az anyaszínházat mentesítő- és mentőhajóként. Az 1900-as évek elejéig kanyarodtunk vissza, amikor a Márkus család mindössze tíz hónap alatt felépítette Budapest első népoperáját. A filmben a munkatársak, a művészek és az alkotók mesélnek arról, hogy számukra mit jelent az Erkel Színház, de láthatóak a közelmúlt legfontosabb előadásai, eseményei, és felsejlik a jövő is: terveken mutatjuk meg, milyen lehet a II. János Pál pápa téren álló teátrum, amikor majd megújul.
– Mennyi időt vett igénybe az elkészítésük?
– Az Eiffel Műhelyházról szóló filmhez természetesen forgattunk friss felvételeket, de nagyon sok képet és interjút az OPERA saját gyártású riportmagazinjából, az M5-ön és online, az intézmény közösségi oldalain is látható Opera Café-ból emeltem át, írtam és szerkesztettem újra.
2016-ban indult el a műsor, azóta készítünk riportokat az Eiffelről. A szövegírás, a szerkesztés és a film utómunkája további három-négy hónapot vett igénybe, úgy, hogy közben az Opera Café sem állt le. Hasonlóképpen történt az Erkel Színházról szóló filmnél, amelynek forgatásai 2022 januárjában kezdődtek és március elején már látható volt a 30 perces részlet A farsang búcsúszavai című gálán.
A filmek Ókovács Szilveszter főigazgató ötlete alapján és lektorálásával készültek. Fontos elmondani, hogy az Opera Café stábja és szerkesztői is részesei voltak a forgatásoknak, többek közt Polgár Géza szerkesztő-riporterrel, Németh Gyula, Kovács Márk operatőrökkel, Illés Árpád kameratechnikussal, valamint Szász Attila és Gelencsér Ákos vágókkal együtt.
– Az Erkel Színházhoz kapcsolódó filmből tehát készül egy hosszabb változat. Mely pontokon várható bővítés?
– Több ponton is: minden részhez toldottam plusz információkat, valamint a filmben megszólaló interjúalanyok, művészek is hosszabban beszélnek majd a kibővített verzióban. Továbbá forgattunk az Erkelt ideiglenesen búcsúztató gálán is, természetesen az is belekerül majd a végleges, egészestés változatba.
– Az Eiffel Műhelyházat bemutató alkotás jóval pregnánsabb. Hogyan lehet áttekinteni ennyi év történéseit tizenkét percben?
– Ez a változat valójában a film egy rövidebb verziója, amely az Eiffel Műhelyház 2021-es hivatalos átadásán, az Újjászületésnapon került közönség elé.
Fontos volt, hogy az elengedhetetlen részleteket elmondjuk, de mégse legyen túl hosszú, hiszen az emberek a hivatalos megnyitó, és nem a film miatt jöttek el az Eiffel Műhelyházba. A programba mégis belesimult, mert megmutatta, honnan hová jutottunk, továbbá számos érdekes, látványos információt át tudtunk adni a közönségnek.
Sőt, készült egy még rövidebb változat is, munkacímén az Eiffel-etűd. Ez egy három perces összeállítás Pacsay Attila zenéjére, drónnal forgatva. A videó rövid címszavakkal mutatja be a komplexumot, ami szintén megtekinthető online, de az Eiffel Műhelyház látogatói útvonalán is megnézhető egy óriáskivetítőn.
– Említetted a drónfelvételeket. Milyen más, szintén 21. századi vagy különlegesnek számító megoldást alkalmaztatok a készítésnél?
– A kameráink és a drón mellett használtunk akciókamerákat, illetve 360 fokos kamerákat is, amelyek – ahogy a nevük is sugallja – felvétel közben 360 fokban rögzítenek. Nem csak külső, hanem beltéri felvételekhez is alkalmaztunk drónt, vagy forgattunk úgy, mintha drónnal repültünk volna. Készítettünk továbbá timelapse és slow motion felvételeket is. Ezek a kreatív megoldások az utómunkánál több lehetőséget, a végeredményben pedig izgalmasabb, maibb képi világot adtak.
– Az Opera Café főszerkesztője és riportere is vagy. Mennyiben jelent mást egy dokumentumfilm létrehozása, mint a riportok készítése és a hetente jelentkező televíziós műsor szerkesztése?
– Egy dokumentumfilm elkészítése komplexebb feladat. Tisztában kell lenni minden, az adott filmhez kapcsolódó információval, jobban el kell mélyülni a témában, rengeteg nyersanyagot kell szerkeszteni, az Eiffel Műhelyházról szóló filmnél több tucat archív anyagot is össze kellett válogatni. A 2016-os indulás óta szinte végig én voltam a műsor főszerkesztője – egy év kihagyással, mert közben megszületett a kislányom –, így minden elkészült anyagot láttam, a fejemben van a legtöbb az Eiffellel és az Erkel Színházzal kapcsolatos riport is, riportkészítésben tizenöt éves rutinom van.
Ezzel együtt egységként kell látni egy nagyobb terjedelmű, képek és interjúk alkotta rendszert, a filmeket pedig úgy kell szerkeszteni, hogy azok felkeltsék a figyelmet. Legyen jó a tempójuk, adjanak tudást, legyenek minőségiek, emellett pedig izgalmasak a nézők számára.
– Hol láthatóak a filmek?
– Az Erkel Színházról szóló alkotás hosszabb változatát a jövőben publikáljuk. Az Eiffel Műhelyházról készült film az OPERA közösségi oldalain látható, de 2022 júliusában az M5 kulturális csatorna is vetítette az Opera Café nyári kiadásában, így az MTVA archívumába is bekerült.
A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
