Június 18-án, 80. születésnapján különleges gálával köszönti az OPERA Marton Évát. Ennek apropóján érdemes felidézni világhírű szopránunk és a dalszínház sok évtizedes kapcsolatát.
Az 1960-as évek végét követő évtized valóságos hang-, és főleg szoprán-robbanás volt a Zeneakadémián, ahol szinte évről-évre világszínvonalú tehetségek végeztek. A még főiskolás Marton Éváról egy Erkel színházi vizsgakoncert után így írt Rajk András 1967 júliusában: „Ahogy mondani szokás, »istenáldotta« tehetség – csakhogy ebben az istenen és tanárán kívül ő maga is ott van, komolyságával, a drámai vonal kitűnő megrajzolásával, énekben és magatartásban egyaránt. Rendkívüli zenedrámai talentum, öröm hallgatni.” Az Operaház – melyet két főiskolai tanár, Lukács Miklós és Mikó András vezetett – természetesen azonnal „lecsapott” az ígéretes szopránra, aki 1968-tól ösztöndíjas, 1970-től rendes tagja lett a színháznak.
Marton Éva prózai szerepben, Szokolay Sándor Hamletjének Színész királynéjaként debütált az OPERÁ-ban, de csakhamar megtalálták a nagy feladatok. Budapesti évei alatt – 1972-ben Christoph von Dohnányi hívására a frankfurti operához szerződik – elénekelte többek között a Figaro házassága Grófnéját, a Simon Boccanegra Ameliáját, az Anyegin Tatjánáját, valamint a Rodelinda, a Manon Lescaut és a Tosca címszerepét.
Szülővárosába 1977-ben, a világkarrier küszöbén tér először vissza két előadás és egy koncert kedvéért. A hazai sajtó ekkor alig vesz tudomást a jelenlétéről. A pesti közönségnek közel egy évtizedet kell várnia, hogy újra hallhassa az időközben nemzetközi sztárrá nőtt Marton Évát, aki 1986 tavaszán parádés Turandotjával hagyta ismét a névjegyét az Erkel Színházban. A szoprán látogatásai ezután besűrűsödnek: a Tosca, a Tannhäuser Erzsébetje, A végzet hatalma Leonórája után 1993-ban, operaházi bemutatkozásának 25. jubileumán új szerepben, a Bánk bán Gertrud királynéjaként debütál az Andrássy úton. Marton Éva neve ezután a Parasztbecsület, A walkür és a Gioconda plakátjain bukkan fel.
2004 tavasza ismét fontos mérföldkő a művésznő és a színház kapcsolatában. Ekkor ugyanis nem „csak” egy-egy vendégfellépésre érkezik haza a szoprán, hanem két új produkció többhetes próbafolyamatában is részt vesz, példát mutatva az egész társulatnak nemzetközi profizmusából, szereptudásából és értelmezéséből. A Jenůfa Sekrestyésnéjeként Vidnyánszky Attila, a Lohengrin Ortrudjaként Katharina Wagner rendezésében mutatkozik be – elsöprő sikerrel. Janáček remekművét 2006-ig tizennégy estén szólaltatja meg az Operaházban, ahová 2011-ben ismét Gertrud királynéként tér vissza.
Kerek tíz esztendeje nagyszabású születésnapi koncerttel köszöntötte a színház a 70 éves világhírű művészt. Az ünnepen Grace Bumbry és Jonas Kaufmann után Marton Éva – meglepetésként – elénekelte Tosca imáját. Színpadi búcsú is lehetett volna ez az alkalom, a budapesti közönség mégsem ekkor hallhatta utoljára: Marton Éva a 130 éves dalszínházat a Bánk bánnal üdvözölte 2014. szeptember 27-én. Idén ismét az intézményen van a sor, hogy gálával tisztelegjen e különleges tehetség előtt, és ekkor lát majd napvilágot az OPERA gondozásában dr. Marton Zoltán A császárné szolgálatában című könyve is, amely talán segít megfejteni a „Marton-titkot”.
