A Magyar Állami Operaház a korábbi évekhez hasonlóan a nagyhéten és húsvétkor is a hagyományos ünnepi programjait tűzi műsorára. Nagycsütörtökön Bach Máté-passiója, nagypénteken és húsvét napján Wagner Parsifalja, míg nagyszombaton és húsvéthétfőn a Húsvét Mascagnival című program keretében a Messa di Gloria és a Parasztbecsület koncertszerű előadása csendül fel az Andrássy úti Ybl palotában.
Március 28. – Máté-passió
Bach legnagyobb műve, mely nemcsak a protestáns egyházzenében, hanem az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. Bach halála után a feledésbe merült művet Felix Mendelssohn-Bartholdy fedezte fel az utókornak. A zeneszerző-karmester a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a darabot, aminek előadása nyomán kezdődött meg Bach újrafelfedezése. Ez előtt tisztelegve a Magyar Állami Operaház is a Mendelssohn-féle változatában tűzi műsorára a Máté-passiót 2013 óta M. Tóth Géza szcenírozott rendezésében, animációs vetítéssel kiegészítve. A nagycsütörtöki előadás szólista szerepeit remek szereposztásban Najbauer Lóránt (Jézus), Megyesi Zoltán (Evangelista), Létay Kiss Gabriella, Fürjes Anna Csenge, Horváth István és Kovács István éneklik. A Magyar Állami Operaház Zenekarának, Énekkarának és Gyermekkarának közreműködésével megvalósuló hangversenyt Csiki Gábor énekkari karigazgató vezényli. A telt házas koncertre az előadás előtt két órával nyílik meg a lehetőség karzati állóhelyek váltására.
Március 29., 30. – Parsifal
Wagner utolsó zenedrámája, amit a szerző nem is operaként, hanem színpadszentelő ünnepi játékként fogalmazott meg, a világ csábításaitól és a bűnös vágyaktól való félelmet írja meg megváltástörténetbe ágyazva. Hőse, Parsifal, tiszta, naiv hite által képes lesz rá, hogy megmentse a testi és lelki bajoktól szenvedőket, és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépjen. Almási-Tóth András művészeti igazgató 2022-ben bemutatott rendezése nagypénteken és húsvét napján impozáns szereposztásban, Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Fried Péter (Titurel), Bretz Gábor (Gurnemanz), Kálmán Péter (Klingsor) és Szántó Andrea (Kundry) főszereplével látható, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát Michael Boder vezényli.
Március 30., április 1. – Messa di Gloria
Mascagni nevéről elsősorban a Parasztbecsület jut eszünkbe, pedig hasonlóan felemelő élményt nyújthat a címe által is sugárzást, ragyogást sejtető mise, mely a Gloriát helyezi a középpontba. A szerző 1887-ben kezdte komponálni a művet, a munkafolyamatot azonban megszakította egy megrendelés: éppen a Parasztbecsületé. Nem csoda, ha a mise áradó dallamvilága, az érzelmes, romantikus ívek, a szinte drámai feszültségű pillanatok és az olykor személyes kamarahangzás helyenként a Parasztbecsületre emlékeztetik a hallgatót. A nagyszombati és húsvéthétfői esteken az énekkarra és zenekarra írt Messa di Gloria két szólista szerepét László Boldizsár és Kelemen Zoltán énekli.
Az est második felében a már említett Parasztbecsület hallható, amellyel Mascagni váratlanul robbant be az operaéletbe, és olyan sikert aratva forgatta fel azt, amit aztán már nem volt képes túlszárnyalni. A húsvétvasárnap egy szicíliai faluban játszódó, tragikus végkimenetelű féltékenységi drámával Mascagni a verismo egyik fő művét alkotta meg: operájában mindennapi hősöket láthatunk, akik saját, fékezhetetlen szenvedélyüknek válnak áldozatává. A koncertszerű előadás szereplőit elsőrangú szereposztásban László Boldizsár (Turiddu), Gál Erika (Santuzza), Schöck Atala (Lucia), Kelemen Zoltán (Alfio) és Kálnay Zsófia (Lola) keltik életre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát mindkét produkcióban Halász Péter első vendégkarmester vezényli.
