Rimszkij-Korszakov nagyszabású Seherezádé című szvitje, Csajkovszkij virtuóz D-dúr hegedűversenye és Dvořák ünnepélyes Karnevál-nyitánya szerepel a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2024. március 18-i, Aranykor – Ybl210 elnevezésű koncertjén. A hangversenyt Rajna Martin első karmester vezényli, az est szólistái Stankowsky Eszter, Rácz János, Rumy Balázs, Lorx Laura és Salvi Nóra, valamint Kállai Ernő lesznek.
A koncert fő műsorszáma Rimszkij-Korszakov egyik legismertebb darabja, a Seherezádé. A négytételes szimfonikus szvitet Az ezeregy éjszaka meséi négy története ihlette, amelyben Sahrián szultán a női hűtlenségen felbőszülve nászéjszakája után minden feleségével végezni kíván. Seherezádé szultána azonban meséivel ezeregy éjszakán keresztül fenntartja hitvese kíváncsiságát, így az végül megkíméli életét.
A darab négy tételének folyamatosan visszatérő témája a szultán félelmetesen dörgő basszus motívuma és Seherezádé hegedűn és hárfán felhangzó, sejtelmesen játékos futama. Bár a tételek Az ezeregy éjszaka egy-egy meséjének is megfeleltethetők, Rimszkij-Korszakov ezeket törölte a partitúrából, hogy a hallgató a történetektől elvonatkoztatva jobban át tudja adni magát a nagyszabású zenekari hangszerelésnek és az egzotikus keleties hangzásvilágnak.
A rendkívül népszerű művet, ami számos balettfeldolgozást inspirált, az operaházi esten Stankowsky Eszter (koncertmester), Rácz János (I. fuvola), Rumy Balázs (szóló I. klarinét), Lorx Laura (I. fagott) és dr. Salvi Nóra (I. oboa) zenekari művészek szólóival hallgathatja meg a közönség.
A szünet előtt Csajkovszkij a zeneirodalom leghíresebb és legnehezebb hegedűre írt versenyművének tartott D-dúr hegedűversenye szerepel a műsoron. Az eredetileg Auer Lipót számára dedikált művet a 19. század második felének világhírű magyar hegedűművésze elsőre eljátszhatatlannak ítélte, így az 1881-es bécsi premieren a kiváló ifjú orosz hegedűművész, Adolf Brodszkij adta elő a Bécsi Filharmonikusok kíséretével, Richter János vezénylete mellett. A háromtételes műnek, ami az orosz népi muzsikából is sok ihletet merít, a kezdeti hűvös fogadtatás ellenére néhány év alatt kialakult máig tartó népszerűsége.
Az Ybl-palotában az est szólistája Kállai Ernő, a Magyar Állami Operaház szóló első koncertmestere lesz. A sokoldalú művész a New York-i Julliard Schoolban Itzak Perlman tanítványaként szerzett mesterdiplomát, legendás oktatójával több kamarakoncertet is adott, de fellépett többek közt a New York-i Filharmonikusokkal a Carnegie Hallban és a világ számos rangos hangversenytermében is. 2016 óta az OPERA Zenekar koncertmestere, a zenekar belső szavazása nyomán pedig az idei, 2023/24-es évad zenekari művésze.
A hangversenyt Antonín Dvořák sodró lendületű Karnevál-nyitánya indítja, amit a cseh zeneszerző 1891-ben, egy nyitánytrilógia középső darabjaként komponált, és amelyben a nagy emberi érzelmeket és lelkiállapotokat kívánta muzsikával kifejezni. A közkedvelt darab eredetileg az „Élet” címet kapta, ami jól kifejezi a benne lüktető energiákat. A három nyitányt egy grandiózus szimfonikus költeményként 1892-ben, a prágai Rudolfinumban mutatta be a cseh Nemzeti Színház Zenekara, végleges változata 1894-ben jelent meg nyomtatásban, immár különálló formában, Karnevál-nyitány címmel. A szonátaformában írott mű a szerző által megadott program szerint egy magányos vándor esti érkezését mutatja be egy városba, ahol éppen karnevált rendeznek.
A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós születésének tíz évvel ezelőtt bicentenáriuma óta emlékezik meg neki dedikált hangversennyel az Andrássy úti dalszínház vezető tervezőjéről, néhány nappal az Ybl-díjak átadása után, és néhány héttel az építőművész születésének évfordulója előtt. A koncertet megelőzően az OPERA vezetése az Ybl Egyesület képviselőivel közösen koszorúzzák meg Ybl Miklós emléktábláját az Operaház homlokzatán.
