A Vénusz bolygón kráter viseli a nevét annak az itthon talán kevéssé ismert szerzőnőnek, aki a nehéz anyagi hazai viszonyok miatt döntött úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Orczy Emma nemesi származású volt, regényírásba kezdett, majd kultikus műve, A vörös Pimpernel, amely egyesek szerint a Zorro „előzménye” is óriási világsikert aratott, számos adaptációt megélve. Az írónő 1865. szeptember 23-án született és 1947. november 12-én hunyt el.
Az arisztokrata származású báró Orczy Emma 1865-ben született Tarnaörsön. Az Orczy-család jelentős történelmi múlttal és tradícióval rendelkező családnak számított. Édesapja Nemzeti Színház körüli ügyintéző, különböző adminisztratív és jogi jellegű munkái után a család az egyre nehezülő gazdasági, politikai körülmények miatt a külföld mellett döntött. 15 esztendős volt ekkor Orczy Emma, akinek nem kis kihívást jelentett az új élet. Az addig békés, nyugalmas nemesi életre szocializálódott kamasznak nagy terhet jelentett eleinte a nyelvtanulás, ám adaptálódott a megváltozott körülményekhez, amelyben segítségére jött idővel a szerelem is. Brüsszelbe vándoroltak ki először, de Londonban telepedtek le. Művészeti, főként festészeti tanulmányokat követően a fiatal nő 1894-ben feleségül ment Montague Barstow festőművészhez.
Mivel mindketten jómódúak voltak, így lehetőségük nyílt egy tágas, impozáns műteremlakást fenntartani. A fiatalasszony ekkoriban érzett először hívást az íráshoz. Novelláit először a londoni Pear’s Magazine közölte, nem különösebb sikerrel vagy visszhanggal. Áttörő debütálást első regénye, a máig számos kiadást és adaptációt megélt A Vörös Pimpernel sem hozott először 1903-ban.
A regény első színpadi adaptációja azonban végre meghozta a mindent elsöprő, nemzetközi szintű és hírű sikert a szerzőnő számára. Az előadás több mint kétezer alkalommal játszották teltházakkal London egyik legjobb színházában. Ezután nem volt megállás, 14 nyelvre fordították le a regényt és valamennyi fordításban hatalmas sikernek örvendett a fordulatos történet. Közel 30 különböző átdolgozás keletkezett A Vörös Pimpernelből a múlt század során, a musiceltől a televíziós filmen át a hollywoodi nagyjátékfilmig, sőt, Johnston McCulleynak ez a mű, élen az álruhás főhőssel volt az inspirációja a Zorrót illetően.
Egyes feltételezések szerint a főhőst férjéről alakította, aki ugyan magas rangú származása ellenére folyamatosan borsot tört társadalmi körének orra alá különcködő húzásaival. A mű az izgalmas, fordulatos, humorban gazdag miliő ellenére meglehetősen retrogád szemléletű az arisztokráciát illetően, a modern, haladó szellemiséget inkább opponálva, mint támogatva.A Vörös Pimpernelből 1934-ben készült először nagyszabású produkció Korda Sándor rendezésében. A filmadaptáció forgatókönyvét Bíró Lajos jegyezte, a főszerepet pedig Leslie Howard alakította.
Az adaptációk közül az egyik leghíresebb és legjobb az 1998-ban bemutatott angol sorozat, Richard E. Grant főszereplésével. A történet a francia forradalom idején játszódik, amikor egy titokzatos álarcos, álruhás fickó a néptribunok és Robespierre véres kezű hóhérjaitól arisztokraták életét menti a lefejezések elől. Az álruhás fickó egyre erősebb hasonlóságokat mutat az angol nemesi réteg különc, saját high end világában csípős beszólásokkal pimaszkodó Sir Percy Blakeney-vel…
A film egyébként nagy inspirációval szolgált a második világháború idején az antifasiszta akciókkal és világnézettel rendelkező Leslie Howard számára, aki ennek előzménye után elkészítette a saját partizán filmjét, Modern Pimpernel címen 1941-ben. Ez a film nagyvonalakban hasonlít az Orczy-féle regényre, azonban egy kortárs és nem burkoltan német-és háborúellenes struktúrában. A film rendezője és főszereplője, akiről ekkoriban köztudott volt, hogy deklaráltan benne van különböző akciókban nem sokkal a bemutató után, 1943-ban, máig viszonylag tisztázatlan körülmények között vesztette életét.
Visszakanyarodva azonban Orczy Emmához, a szerzőnő műfaji skálája rendkívül gazdag és színes. Írt háborús antológiát, detektívregényt, kalandregényt is. Erősen érzékelhetők azok a társadalmi változások lenyomatai, különös tekintettel a nők helyzetének és pozícióinak alakulásai kapcsán. A női jogok, emancipáció, feminizmus, munkavállalás, szavazati jog nem deklaráltan vagy didaktikusan, esetleg propagandisztikusan, de esszenciálisan mindenképpen felfedezhető műveiben. A Lady Molly kalandjai detektívsorozat bizonyíthatja ezt leginkább. Az írónő, akinek regényei itthon is megjelentek sikerrel többször is hazalátogatott, büszkén vállalva származását. A Vörös Pimpernel először az Új Idők hasábjain volt olvasható 1907-ben. Memoárját 1947-ben publikálta Az élet láncszemei címen, nem sokkal november 12-ei halála előtt. Orczy Emma gazdag szellemi hagyatékot hagyott az utókorra, noha itthon ma már kissé feledésbe merült munkássága és jelentőssége.