Wittelsbach Erzsébet kétségkívül A 19. századi európai történelem egyik legérdekesebb személyisége. Rajongóinak száma világszerte egyre nő. Életét most az ő, illetve közvetlen családtagjai használatából megmaradt különleges tárgyak segítségével mutatjuk be.
A Schloss Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. (röviden Schönbrunn Group) „Császári rezidenciák“ elnevezésű gyűjteménye 1992-ben jött létre, s azóta is folyamatosan gyarapodik. A gyűjteményben a császári udvar mindennapjaihoz, s az egyes családtagokhoz köthető személyes tárgyak is vannak. Miután 2004-ben nagy sikerrel nyílt meg a bécsi Hofburgban a Sisi Múzeum, a Schönbrunn Group gyűjteményezési stratégiája az
„Erzsébet császárné” nevét viselő gyűjteményi rész bővítésére irányult. Így ez az egyre gyarapodó kollekció már több mint 1000 darabot számlál, s ezzel a világ legnagyobb Sisi-gyűjteménye.
A rendkívül gazdag, sokrétű tárgyi anyag most már lehetővé teszi, hogy az állandó kiállítások mellett – különböző témákban – időszaki kiállítást is rendezzenek. Az átfogó gyűjtemény legérdekesebb darabjaiból a bécsi szakemberek egy utazó kiállítást állítottak össze, amely első alkalommal Ausztria legnagyobb barokk kastélyegyüttesében, Schloss Hofban volt látható 2020-ban. Büszkén jelenthetjük ki, hogy a kollekció Ausztrián kívüli első bemutatásának helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély. (Ezt követően Kínában, majd Korfu szigetén lesz látható.) Kiállításunkon e gyűjteményből mintegy 200 tárgy szerepel.
A kiállítás első termében látható Erzsébetnek az a kis selyemruhája, illetve főkötője, amelyet a keresztelőjén viselt. A krémszínű, fodros ruhácskát csipke, valamint virágmintás hímzés díszíti. A császárné és királyné címet viselő második teremben állítottuk ki a császár uralkodói jelmondatával, s a magyar Szent Koronával díszített kis, aranyozott tartályt, benne az 1867. június 8-i koronázás dombjának földjével. A magyar királykoronázások szokásos szertartásának megfelelően lova nyergében Ferenc József is felvágtatott a megyék által összehordott földből kialakított koronázási dombra, hogy elvégezze a kardvágást, amelynek során kardjával a négy égtáj felé vágott, így jelezve, hogy bármely irányból is érkezzen az ellenség, ő megvédi az országot. A domb elbontását követően a földet ilyen díszes tartályokba tették.
Szintén aranyból készült, s apró, különleges ereklye az a medalion, benne Gizella, illetve Rudolf egy-egy fényképével, amelyek 1861/62 telén, Velencében készültek. A tárgy felirata szerint (Mama 24. Dec. 1885), a gyerekek ajándékozták azt édesanyjuknak születésnapjára vagy karácsonyra. Erzsébet királyné az idő előrehaladtával egyre visszahúzódóbb lett, egyre inkább kerülte a nyilvánosságot. Társaságban legyezőt, ernyőt, illetve csipkefátylat használt, hogy takarja arcát a kíváncsiskodó bámészkodók és fényképészek elől.
A tárlaton látható, selyemből készült, csipkével díszített fekete napernyő igazi különleges öltözékkiegészítő, amelyet 25 centiméteresre össze lehetett csukni. A kiállítás zárótermében állítottuk ki Horovitz Lipót festményét, amelyet már a királyné halála után festett, Ferenc József megrendelésére. A Műcsarnok című folyóirat egykori beszámolója szerint, a festő számára „pompás műtermet rendeztek be a bécsi Burgban és a királynénak számos eredeti ruháját, olajfestésű arcképét és fényképét bocsátották rendelkezésére, hogy nehéz föladatának minél nagyobb sikerrel megfelelhessen”. A portrén a királyné semleges tájháttér előtt áll, fekete nappali ruhát visel, kezében legyezőt tart.
A tárlaton a császári család tagjait ábrázoló portrék mellett dokumentumok (pl. a királyné szépségreceptjei), porcelánok (pl. a korfui Achilleon-kastély egykori készlete), textilek (pl. a királyné gimnasztikanadrágja, Rudolf trónörökös vadászmellénye), valamint metszetek és grafikák is láthatók.
A kiállítás 2024. január 28-ig tekinthető meg, kurátora Michael Wohlfart.
