2024. február 14-én ünnepélyes keretek között adták át Lotz Károly Ménes című hatalmas méretű alkotását a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében kihangsúlyozta, hogy Magyarország kormánya 2010 óta több mint 620 milliárd forint értékben valósított meg kulturális beruházást. Az egyik első ilyen kormányzati beruházás volt a Gödöllői Királyi Kastély. A kormányzat célja, hogy az egész ország részesüljön abból a kulturális gazdagságból, amellyel Magyarország rendelkezik.
A Gödöllői Királyi Kastélyt üzemeltető Nonprofit Kft. számára kiemelt fontosságú az épületegyüttes eredeti berendezési tárgyait felkutatni és restaurálásukat követően az eredeti enteriőrökben bemutatni a nagyközönség számára – mondta Dr. Ujváry Tamás ügyvezető igazgató.
Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona című könyvében olvashatjuk: „A lovarda karzatán, a márványkandalló fölé helyezett „nagy olajfestmény delelő ménest” ábrázolt”. A festmény Lotz Károly Ménes című, 1880-ban készült alkotása. Lotz életművében impozáns mérete és kompozícióját tekintve is fontos helyen áll ez a festmény, amely ékes bizonyítéka a festőművész kitűnő tehetségének. Az állami megrendelésre festett képet eredetileg a kisbéri méntelep épületének nagytermébe szánták Supp Ferenc várkapitány kérésére került 1881 október végén a gödöllői kastély lovardájába.
Lotz Károly Ménes című festményét a kastélyból valószínűleg az 1930-as években vitték el a Budai Palotába. A nagyméretű (268×487 cm) alkotás a II. világháború során megsérült, majd a Magyar Nemzeti Galéria raktárába került hengerre tekerve, vakkeret és díszkeret nélkül.
2018 elején a gödöllői lovarda belsejéről készült archív fénykép és a festményről 1933-ban, Lotz Károly születésének 100. évfordulóján rendezett emlékkiállítás katalógusában lévő fotó segítségével sikerült beazonosítani.
A restaurálást – amelyre a Gödöllői Királyi Kastély Köszhasznú Nonprofit Kft. miniszteri különkeretet kapott – a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátorcsapata végezte 2022 szeptembere és 2023 decembere között. Lotz Károly szinte elfeledett festménye több évtized múltán újjászületett és visszakerült eredeti helyére.
A lovardát Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtette a kastély déli részén. A királyi időszakban jelentős mértékben átalakították, Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. Ekkor a Lovarda belső padlószintjét megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben négy nagyméretű tükörrel, hogy a királyné pontosan lássa a lovak mozdulatait. A királyné sok időt töltött itt, így a lovarda a társasági élet fontos helyszíne lett. Erzsébet – aki nemcsak a tereplovaglásban volt kitűnő, hanem az ún. műlovaglásban is – az 1870-es években cirkuszi lovakat vásárolt, és nehéz lovasmutatványokat tanult meg, és rendszeresen tartott bemutatókat családtagjainak és meghívott vendégeinek a kastély lovardájában.
