Egy éve indult el a Déryné Program középiskolásokat megcélzó kezdeményezése, a KultUp. A 100. témanapjához közeledő alprogram vezetője, Héjja Gábor az eddigi tapasztalatokról, a diákok visszajelzéseiről és a folytatásról is beszélt lapunknak.
– Milyen elképzeléseitek voltak, amikor elindult a KultUp program? Milyen várakozásokkal vágtatok neki?
– Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója volt az ötletgazda, akivel már 8-10 évvel ezelőtt azon gondolkoztunk, hogy hogyan tudnánk elérni a középiskolás korosztályt. A tapasztalat az volt, hogy mind a színházakból, mind a rendezvényekről hiányzik ez a korcsoport, nem mutatnak érdeklődést az események iránt.
A Z-generációnak, az úgynevezett „digitális bennszülötteknek” megvan a saját kommunikációs csatornája, ami egyre kevésbé a valós fizikai lét, leginkább valamilyen online platform. Ezen a helyzeten a COVID tovább rontott, hiszen sokan épp akkor kerültek iskolába, középiskolába ezzel pedig fontos közösségi élményeik maradtak ki.
Célunk, hogy színházpedagógiai, élménypedagógiai módszerekkel adjunk közösségi élményt a gyerekeknek, valamint, hogy minőségi és az általuk befogadható színházi programokkal keltsük fel az érdeklődésüket a színház és az irodalom iránt, amelynek következtében hosszútávon a közösségi kompetenciájuk változását reméljük.
– Milyen stratégia mentén került kialakításra a program?
– Egyértelmű volt számunkra, hogy a programot egy témanap-struktúrában tudjuk megvalósítani. Ebben megerősített minket az a jogszabályi változás, hogy a 2020-as NAT-ban már szerepeltek a témahetek, témanapok, mint érvényes kompetencia-átadási formák, ugyanúgy, mint a napi oktatási struktúra. Az iskolai egészségnap, sportnap például már bevett dolgok, ebbe szerettük volna beilleszteni a KultUp-ot is, hogy egy színházi, művészeti témanappal is gazdagodjanak a diákok, mindezt az adott intézményre szabva.
– Ez mit jelent a gyakorlatban?
– Minden témanap egyedi fejlesztés, lemodellezzük az iskolát, az osztályok számát, a tantermek méretét. Ezektől függően, az iskola méretéhez alakítva akár huszonöt különböző programelemet mozgatunk egy ilyen napon. Egy adott osztály többféle foglalkozáson vesz részt, ezeket tudatosan építjük egymásra. Igyekszünk megtartani az iskolai struktúrát: vannak szünetek és órák.
Ebből például született egy új, egyéni színházi forma is, a szünetszínház. Órarendszerűen követik egymást a termekben a színházi programok, táncos foglalkozások, valamint csapatépítő jellegű foglalkozások. Ez utóbbiak a közösségi kompetencia szempontjából fontosak. Nem gondolná az ember, hogy egy középiskolásnak szüksége van közösségépítésre, de sok esetben tapasztaljuk, hogy nem mindenhol alakult ki az osztály- vagy iskolaközösség. Közel ötven különböző programelemmel indultunk, ezeknek azóta csak nőtt a számuk.
Minden témanap egyedi, precíz menetrend szerint zajlik. A program operatív vezetője, Soós Letícia gondoskodik arról, hogy minden hibátlanul, gördülékenyen menjen végbe. Az alkotók és stábtagok összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy mire a diákok nyolckor megérkeznek az iskolába, a csapat tökéletesen felkészülve várjak őket. E mögött a szervezettség mögött óriási munka és kiváló csapat áll.
– Hogyan kerülnek be a produkciók a kínálatba?
– Számos egyedi fejlesztésű foglalkozás kapott helyet a programban, valamint nyitott a jelentkezés, egy szakmai bizottság dönti el, hogy mely produkciók kerülhetnek be. Hosszú távú célunk egy, a Barangoló alprogramhoz hasonló kezdeményezés elindítása, amely kifejezetten az iskolák számára készülő színházi produkciók létrehozását támogatja.
– Az iskolák állítják össze, válogatják ki, hogy milyen programelemeket szeretnének?
– Nem, mi állítjuk össze, három különböző szempontot veszünk figyelembe. A foglalkozások változatosságát, az iskola infrastruktúráját, valamint az életkornak megfelelő tartalom specifikálását. Emellett folyamatosan monitorozzuk a diákok és a tanárok visszajelzéseit, hogy finomhangolhassuk a repertoárt. Minőségi produkciók találhatóak a kínálatban, olyan neves színházi társulatok, előadók vesznek részt a programban, mint a Győri Nemzeti Színház, a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, a Kaposvári Színház, a Rippel fivérek, Grecsó Zoltán táncművész, vagy Várhegy Andrea Liszt-díjas zongoraművész, és még sorolhatnánk.
– Említetted a felmérést és a visszajelzések fontosságát. Ez hogyan működik?
– Közösségi szintű felmérést végzünk az iskolákban. Közel háromezer gyereket kérdeztünk meg egy online kérdőívben, hogy mit gondol a programról, történt-e elmozdulás a közösségi kompetenciáikban, milyenek a tartalomfogyasztási szokásaik. A kutatás igazolta a program sikerességét, míg a témanapok előtt a válaszadók 50-60%-a nyilatkozott úgy, hogy érdekli a színház, addig a témanapot követően ez a szám 90%-ra növekedett. Emellett számos pozitív visszajelzést kaptunk a program közösségépítő erejéről is, a diákok a foglakozásoknak köszönhetően jobban megismerték egymást, erősebb közösséggé formálódtak osztály és iskola szintjén is.
– Van-e folytatása a témanapoknak?
– A kezdetek óta a terv része volt, hogy a diákok elérése ne csak egy egyszeri alkalom legyen. Ezért hívtuk életre a KultCamp elnevezésű eseményt, amely egy tehetségkutató verseny és nyári tábor ötvözete. Idén július 18. és 21. között kerül megrendezésre Sátoraljaújhelyen a Déryné Fesztivál kereten belül. Ide 450 gyereket várunk. A táborozók fele azokból az iskolákból kerül ki, ahová a KultUp-pal ellátogattunk, a másik fele határon túli iskolákból érkezik a Rákóczi Szövetség jóvoltából.
– Hogyan kerülhetnek be ide a gyerekek?
– A tábort egy tehetségkutató verseny előzi meg, amelynek döntősei felvételt nyernek az eseményre. Öt különböző műfajban (dráma és színházművészet, ének, zene, tánc és mozgás, próza) mérkőznek meg a diákok. Egyénileg, valamint csoportosan tudnak nevezni egy online platformon keresztül. Emellett a KultUp témanapok alkalmával, különböző játékokon, kvízeken lehet részvételt nyerni közösségi és osztályszinten.
– Milyen további terveitek vannak a programmal?
– A 2023/24-es tanév végére 50 000 középiskolás elérése a cél. Hazánkban több mint 400 000 középiskolás diák van, a feladat tehát adott, és még csak az elején vagyunk. Emellett egy teljesen új fejezet is kezdődött a KultUp életében: szeretnénk a diákokhoz oktatási segédanyagokat is eljuttatni. A Nemzeti alaptantervbe kötelezően választható tantárgyként bekerülő dráma és színház tantárgyhoz, valamint az irodalomoktatáshoz kívánunk segítséget nyújtani. Óravázlatokat készítettünk irodalmi művekhez, a Halotti beszédtől egészen Pilinszky Négysorosáig. Ezekben különböző játékok, foglalkozások kaptak helyet, amelyek egy kész forgatókönyvet nyújtanak az óra megtartásához. Minden foglalkozáshoz forgatunk kisfilmet, illetve a feldolgozott irodalmi művekhez készül egy-egy kiadvány is. A projekt célja, hogy segítsük az iskolában tanított klasszikus magyar irodalmi alkotások jobb megértését, és hogy újra felkeltsük a gyerekek érdeklődését a nagy klasszikusok iránt.
Ez egy óriási nagy kihívás, és bízunk benne, hogy a Déryné Program ezen alprogramjával még inkább ki tudjuk szélesíteni azt a szellemiséget, amit a program misszióként tűzött ki maga elé: Színház mindenkinek, élmény minden középiskolásnak!
