A magát blúzos pszichedelikus lélekként aposztrofált művészetkészítőként fellépő mai Szomorúkeltő banda, hangélként Frankie Formant frontvonalba küldő Cairo Moontól szóló vasárnap van.
Nagyon megfogalmazott küldetéstudattal felnyalt banda várakozáson felül teljesít alul, holott nagyon is benne a faktor, hogy remek napunk legyen. Annyira semmilyen eredményelt általuk a zeneileg, hogy a klipként odavizualizált képsor művészet-paradoxitásból akar szépíteni a producer. Próbálkozni persze ér, de nem győz meg senkinőnk, hogy a két érzék szintetioptikálásában bárminő vao keltődhetne bárki befogadóban; marad a merőben nagy kérdőjel.
Annyira kevést érzünk ahhoz, hogy kellett volna még valami icipici, hogy tán egyetlen érzelem mi kél e alapján, hogy várjuk a majdnem végre na történjék már meg ami gyomorból vár. Nagyon megcsináltnak hat így a rendkívül scary-nek akart videó, tompítana rajta, ha kicsit is fantáziásabb lenne az orálás alá.
De nem. Marad a hiányérzékes semmilyenke végre vége a négypercnek.