Március 2-án látott napvilágot Várdai István és Julien Quentin legújabb lemeze a Hungaroton gondozásában.
A Singing Cello után Várdai István és Julien Quentin újabb közös Hungaroton-lemezének a tánc a témája, melyen a 19–20. század csellóirodalmának legnépszerűbb alkotásai szólalnak meg a korábban Jaqueline du Pré és Lynn Harrell által is használt legendás ‘1673 Strad’ nevű Stradivari-csellón.
Új albumunk az előző, Singing Cello című felvétel folytatása. Egy csokorra való eredeti darabot választottunk, amelyek mind a zeneirodalom élénk, kifejező és örömteli karakterét reprezentálják. A cél az volt, hogy olyan kiváló zenei felvételt készítsünk, amelyet kortól, nemzetiségtől vagy képzettségi háttértől függetlenül bármilyen zeneszerető ember élvezhet. A darabok önmagunkért beszélnek, és bárki megértheti ezt a zenei karaktert, még ha először hallja is. Ennek a gyökerei alapvető ösztöneinkben, a ritmusban és a táncban találhatók. Örömmel tölt el, hogy Julien Quentin elfogadta a meghívásomat, hogy együtt készítsük el ezt a felvételt. Mindig nagyon élvezzük a közös játékot, és ő mélyen inspiráló barátom
– vallott Várdai István. A művész az albumot már azon az Ex Harrell-du Pré, vagy nemes egyszerűséggel az ‘1673 Strad’ nevű Stradivari-csellón vette fel, melyet 2016 végén egy névtelenségéhez ragaszkodó német mecénástól kapott meg örökös használatra.
Az utóbbi években nem játszottak rajta, a német gyűjtő a csellót kifejezetten a magyar művész számára vásárolta meg amerikai tulajdonosától. Az olasz hangszer-manufaktúra csellóinak hírneve – ha ez lehetséges – még a hegedűkénél is ragyogóbb. Az ‘1673 Strad’ egy viszonylag korai cselló, a mester egyetlen, ebből az évből származó opusza, hivatalos nevén a ‘Harrell, du Pré, Guttmann’ cselló. Ismert történetének adatai alapján kiváló hangszerészek és csellóművészek birtokában volt, W. E. Hill & Sons (1961-ig), Jacqueline du Pré (1961–1983), Lynn Harrell (1983–2006), Nina Kotova (2006–2013).
https://www.facebook.com/Hungaroton/videos/1630690583652799/
„Nagy öröm újra együtt játszani kedves barátommal, Várdai Istvánnal, aki igazi inspiráció a számomra.
A koncertek alkalmával vagy a felvételek során mindig nagyon várom a közös munkát, hogy a legmagasabb szinteken kapcsolódhassunk és adhassunk elő Istvánnal. A Hungaroton stúdiójába való visszatérés abba a különleges atmoszférába helyez bennünket, amely Budapest szívében, inspiráló történelmi közegben segíti a művészi elmélyülést. Ezúttal olyan zenei program felfedezését is lehetővé teszi a számunkra, amely a zene virtuóz és táncos aspektusaira fókuszál,
olyan sziporkázó csillagokkal, mint Bartók, Chopin és különösen Sztravinszkij vagy Piazzolla, akik igazi csemegét jelentenek a cselló- és zongorarepertoárban minden kamarazene-rajongónak” – mesélte Julien Quentin.
Hallgasson bele a Dancing Cello című albumba ide kattintva.
- 1–5. Igor Stravinsky: Suite italienne csellóra és zongorára (17:37)
- 6. Frédéric Chopin: Bevezetés és Polonaise brillante, Op. 3 (9:32)
- 7–9. Gaspar Cassadó: Szvit szólógordonkára (14:52)
- 10–11. Bartók Béla: Első rapszódia csellóra és zongorára, Sz 88, BB 94c (9:29)
- 12. Astor Piazzolla: Le Grand Tango (11:35)
- 13. Maurice Ravel: Pièce en forme de Habanera (2:57)
Katalógusszám: HCD 32807