Ha meghalljuk a kasztrált énekes kifejezést, általában Farinelli jut az eszünkbe. Nem csoda, hiszen film is készült az életéről kitűnő színészekkel és rengeteg csodálatos Händel-muzsikával. Nem ő volt azonban az egyetlen. Senesino neve ma már nem mond túl sokat a zenehallgatóknak, pedig korának igen ismert operaénekese volt, öröksége pedig évszázadokon át fennmaradt.
Senesinót ma elsősorban úgy ismerjük, mint Händel operahőseinek autentikus megformálóját, aki 13 évadon keresztül Londonban énekelt a zeneszerző darabjaiban. Senesino nem éppen visszafogott ének- és életstílusáról vált ismertté: a korabeli kritika drámai szerepformálásait, szenvedélyes énektechnikáját és kicsapongásoktól sem mentes viselkedését is megemlíti.
Nem kizárólag Händel komponált zenét a neves énekesnek; az ő operái csak egy kis töredékét mutatják meg számunkra annak a sok virtuóz szerepnek, amelyeket Senesinónak írtak.
A Signum Classics némiképp ezt a hiányt igyekszik pótolni a The Crown című kiadványával. Az albumon szereplő zeneszerzők mindegyike a 18. század jól ismert és tehetséges zeneszerzői voltak, akiket nagyra becsültek kompozícióik kifinomultsága és virtuozitása miatt, de mára szinte teljesen elfelejtették őket. Pedig nem akármilyen válogatottról van szó: egyikük például a francia király kémje volt másodállásban, másikuk munkamániás remeteként élte az életét, volt, akit plágiummal vádoltak és teljesen száműztek Londonból, és volt olyan is, aki úri huncutságból olasz komédiásoknak komponált zenét.
Orlandini, Ariosti, Ristori és Bononcini hőseit Randall Scotting amerikai kontratenor kelti életre, a Felvilágosodás Korának Zenekarát Laurence Cummings vezényli. Scotting mély színeket, izmos alapokat és szinte baritonális mellkasregisztert alkalmazva az érzelmek hatalmas skáláját képes életre kelteni. Ahogy a brit Opera Magazine kritikusa fogalmaz: „Éneklési technikája alkalmas arra, hogy egyszerre jelenítse meg a zene intellektuális és érzéki oldalát.”
