Nikita Mndoyantsra először a 2013-as Van Cliburn-verseny döntőseként, majd a 2016-os Clevelandi Nemzetközi Verseny első díjasaként figyelhetett fel a nagyközönség. A zongorista továbbra is technikai bravúrral és intuitív muzikalitással ruházza fel Prokofjev zenéjét, amelyet eme lemezen meg is hallgathatunk.
A Negyedik szonáta első tételének nyitó hangjaiban Mndoyants egyensúlyra és vonalvezetésre fordított figyelme szokatlanul tisztává teszi a mély regiszterű kompozíciót, miközben a főtéma vágyakozó karaktere a zongorista jól meghatározott lágy stílusában énekel, kiváló artikulációja pedig extra lendületet és fergeteges örömöt ad a finálénak.
Mndoyants átirata az V. szimfónia Scherzójáról semmit sem veszít az eredeti energiából. A Nyolcadik szonáta hosszú első tételét kitartó mozgékonysággal és szorgalmasan felépített csúcspontokkal tartja életben és lendületben. Mndoyants előadásában az Andante sognando álmodozó lantjára valósággal táncolni lehet. Kimért tempói lehetővé teszik, hogy az emelkedő és süllyedő frázisok karaktert közvetítsenek, és hogy a virtuóz szakaszok (például az ellentétes mozgású skálák) maximális dinamikai hatást fejtsenek ki. Más szóval: csaknem teljes hangszerelést hallunk a billentyűkön, mint puszta zongorázást.
Virtuóz tudást megcsillantó lemez, picit lehetett volna lecsupaszítottabb, ha úgy tetszik puritánabb, bár lehet, hogy ez inkább már egyéni ízlés kérdése.
