A Má Vlastnak, avagy Smetana Hazám című ciklusának mintegy két tucat könnyen hozzáférhető felvétele van, amelyen ez a zenekar szerepel. Ezúttal Szemjon Bicskov irányítása alatt játszik a Cseh Filharmonikus Zenekar, mégpedig nem is akárhogyan. A Pentatone Records kiadványát hallgattuk meg.
Szinte lehetetlen nem a kiváló hangminőséggel kezdeni az album dicséretét: lenyűgöző a hihetetlen dinamikai tartomány és a szinte érzéki zenekari hangzás.
Ha kénytelen lennék negatívumot találni ebben az interpretációban, akkor azt állítanám, hogy a folyó „folyása” a Moldvában (minden bizonnyal a legismertebb tételben) kicsit lassú. Különben Smetana ciklusa a természeti világra való elsöprő csodálkozást sugallja, közben pedig végig ünnepélyes és diadalmas a zenefolyam, mindez modorosság nélkül jelenik meg.
Bicskov a sikeres interpretáció elérése érdekében különös figyelmet fordít a szerkezetre, a dinamikára és – ami a legfontosabb – a hangulatra. A Tábor első perceiben az intenzív merengést idéző hangzás például mélyen megérinti a hallgatót, és Bicskov, valamint zenészei az egyes dallamok súlyának és színének finom változtatásával negligálják az ismétlődés érzését, míg a Blaník kódája erőteljes érzelmi feloldozást hoz.
Kiváló lemez, mindenkinek ajánlott, még csak egy jó cseh sört sem kell hozzá rendelni, anélkül is remekül csúszik.
