Megújult formában, egyedi koncepcióval nyílt meg április 2-án a veszprémi Várbörtön Látogatóközpont állandó kiállítása Ember a rács mögött címmel, amely egyrészről bepillantást enged a fogvatartottak legszemélyesebb történeteibe, ugyanakkor bővelkedik interaktív elemekben, így hamisítatlan 21. századi kiállítás-élményt nyújt a látogatóknak.
A régi várbörtön folyosóin járva különleges utazást tehetünk térben és időben. Sokat megtudunk arról, hogy egy-egy korszakban mi számított bűnnek és milyen büntetést tartottak jogosnak, igazságosnak. Míg korábban a nyilvános testi fenyítést, a közösségből való kivetést, a megszégyenítést tartották fontosnak, korunkban a szabadságtól való megfosztás számít a legfőbb büntetésnek. De vajon jobb lesz ezáltal a társadalom? Véleményformálás helyett többek között ennek végiggondolására ösztönzi látogatóit a tárlat.
„Egy hatalmas álmot váltottunk valóra az Európa Kulturális Fővárosa programmal, de azt szeretnénk, ha az EKF csodája nem érne véget a naptári év végével. A veszprémiek sikertörténete itt nem érhet véget! Hiszem, hogy a város olyan erőt kapott tavaly, olyan rejtett értékeket fedezett fel önmagában, amelyet tovább kell vinnünk. Ezért mindent megteszünk, hogy a kulturális évad adta lehetőségeket és örökséget méltó módon ápoljuk és óvjuk- mondta Porga Gyula Veszprém város polgármestere a Látogatóközpont és a börtönkiállítás megnyitóján.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt céljai között olyan városfejlesztési feladatok is szerepeltek, melyek a Veszprém városában található régi, jelenleg funkció nélküli, vagy ki nem használt, felújításra szoruló épületeket újra élettel töltik meg. „Ezeket a projekteket igyekeztünk mindig innovatív, nem sémákat követő szemlélettel kezelni, hogy például egy börtönkiállítás is kiléphessen a megszokott keretek közül, váratlan élményekben részesíthesse a látogatókat és elgondolkoztató legyen” – mondta el Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. vezérigazgatója.
„A bűn relatív és a szabadság érték. Ezzel a megközelítéssel azt szerettük volna elérni, hogy a látogatók maguk formáljanak véleményt a kiállításon feszegetett kérdésekről, pl. mi számított bűnnek egy-egy történelmi korban, a börtön szerepe egy város életében, a bűn és büntetés társadalomformáló hatása, vagy az elítéltek és az elkövetett bűntettek hatása egy adott közösségre a fogságban töltött idő alatt és a rabok szabadulása után” – tette hozzá Can Togay, a VEB2023 kulturális és kreatív főtanácsadója.
A felújítási munkálatok során váratlan fordulatot jelentett, amikor a tervezett oktatóhelyiség padozatának bontásakor a régészek rábukkantak a régi tömlöc alapfalaira. Ugyan a régészeti kutatások és dokumentumok alapján elképzelhető volt, hogy a Várbörtön helyén már korábban is tömlöc állt, azaz a hely története jóval korábbra nyúlik vissza, ez csak most nyert bizonyítást. A kiállítás keretében a feltárt régészeti leleteket is megtekinthetik a látogatók.
Az interaktív elemekkel gazdagon tarkított kiállítás történelmi korokon átívelve mutatja be a veszprémi büntetéstörténetet, miközben megismerkedhetünk a korabeli büntetésvégrehajtás szakkifejezéseivel és az elítéltek személyes történeteivel is. De akár azt is megtudhatjuk, hogy a különféle testi fenyítések nevei hogyan épültek be a ma is beszélt köznyelvbe. Egyebek mellett az is kiderül, hogy honnan ered az „elcsigázott”, vagy a nagymamánk szájából oly’ sokszor hallott „hátra kötöm a sarkad” kifejezés.
„Célunk, hogy gondolatokat ébresszünk, véleménycserére és párbeszédre ösztönözzük a látogatókat, éppen ezért nem szerettünk volna a kiállítással állást foglalni és nem is egy konkrét nézőpontból mutatjuk be a korabeli bűnelkövetőket és a büntetésvégrehajtást” – mondta el a Gizella-díjas Márkusné Vörös Hajnalka, a VEB2023 EKF projektfejlesztési tanácsadója.
