Ivo Pogorelić április 13-án lép fel a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Zeneakadémián. Műsorán Mozart, Schubert, Liszt és Rachmaninov művei szerepelnek.
A horvát édesapától és szerb édesanyától született Ivo Pogorelić, bár a világ egyik jelentős zongoraművésze, csak most először lép fel Magyarországon. A művész nem csak a klasszikus repertoár előadásával, de a legújabb digitális technika zenei alkalmazásával is nevet szerzett magának.
A gyermek Ivo tehetsége korán megmutatkozott, 12 évesen ösztöndíjjal Moszkvába került. Elvégezte a speciális tehetségek központi zeneiskoláját, majd a Csajkovszkij Konzervatóriumban folytatta zongoratanulmányait Aliza Kezeradze irányításával. Kezeradze Liszt Ferenc tanítványa, Alexander Siloti metódusa szerint tanította. Pogorelić a tanárát, Kezeradzét, Siloti unokáját vette feleségül. Húsz évig, Aliza haláláig, 1996-ig éltek Londonban. Karrierje elején Pogorelić vegyes fogadtatásban részesült. 1980-ban a varsói Chopin Nemzetközi Zongoraversenyen az utolsó fordulóból kiesett, ekkor Martha Argerich, a világhírű művész, a zsűri tagja azt mondta:
„Ő egy zseni!” – és tiltakozásul kivonult a testületből.
Egy évvel később azonban teljes fordulatot vett a zongorista élete, miután a Deutsche Grammophon kiadta Chopin-lemezét. A felvételből egy hónap alatt több mint 20 ezer fogyott el, s ugyanebben az évben Pogorelić már a New York-i Carnegie Hallban koncertezhetett. A következő évtizedekben világszerte adott hangversenyeket, többek között olyan együttesekkel, mint a Bostoni-, a Chicagói- és a Londoni Szimfonikusok, a Bécsi- és a Berlini Filharmonikusok. Repertoárján barokk, klasszikus, romantikus és 20. század eleji kortárs szerzők egyaránt szerepelnek.
1983-ban Claudio Abbado vezényletével Chopint játszotta lemezre a Chicagói Szimfonikusokkal, majd ugyancsak Abbado dirigálásával a Londoni Szimfonikusokkal szólaltatta meg Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét.
Felesége 1996-ban hunyt el rákban, ekkor a művész teljesen visszavonult, Svájcba, Luganóba költözött, azóta is ott él. Az évtized végén tért vissza a dobogóra, jótékonysági koncerteket adott a délszláv háborúban megsérült szarajevói szülészeti klinika és Dubrovnik újjáépítéséhez. Alapítványt hozott létre rákbetegek gyógyítására, kinevezték az UNESCO jószolgálati nagykövetének. Fiatal horvát zenei tehetségek támogatására alapítványt létesített, mesterkurzusokat tart Kínától Görögországon át Németországig.
A cikk angol nyelven a Budapest’s Finest kiadványában olvasható.