David Trippett, a cambridge-i egyetem oktatója egy weimari levéltárban bukkant néhány évtizede az ismeretlen opera, pontosabban operatorzó kéziratára. Mostanra rekonstruálni tudta a mű legnagyobb részét.
„Liszt 1849-ben egy olasz opera komponálásába kezdett, de később abbahagyta a munkát, a zenei anyag pedig majdnem 170 évig ismeretlenül hevert egy archívumban. – magyarázta Trippett. A zenét magát „lélegzetelállítónak”, lírainak és harmóniai leleményekkel telinek nevezte. A kutató vélemény szerint a töredék egészen egyedülálló vonásokkal bír az operairodalomban.
„Az opera egyetlen, 111 oldalas kéziratban maradt meg. Aki ismerte, azt tartotta róla, hogy képtelenség összerakni, de rájöttem, hogy Liszt az első felvonás összes fontos zenei motívumát lejegyezte”.
Az első felvonás kritikai kiadását a magyar Editio Musica Budapest kiadó jelenteti meg a tervek szerint 2018-ban, az első felvonás tízperces ízelítőjét pedig a BBC énekversenyének (Singer of the World) nyári döntőjén fogja előadni az örmény szoprán, Anush Hovhannisyan.
Az opera librettója Lord Byron Sardanapalus című tragédiájára alapul. A címszereplő addig hisz az ember eredendő jóságában, míg fel nem lázadnak ellene, ő pedig a szeretőjével együtt elevenen el nem égeti magát.
A műrészlet nyári bemutatója előtt, május 15-én vetíti le a BBC a mű rekonstruálásáról készített dokumentumfilmet.
(via University of Cambridge)
