Május 3-án szerdán este tartotta hagyományos éves koncert-előadását a Brüsszeli Királyi Konzervatórium Tanári Karának Egyesülete (UCPCRB). Az egyetem neoreneszánsz Nagytermében tartott „Hangokkal és szavakkal…” című estet azért nem egyszerűen „koncert”-nek nevezik, mert azon a zeneművészeti karok mellett rendre fellépnek a Királyi Konzervatórium színház- és beszédművészeti képzésének oktatói is.
A Brüsszeli Királyi Konzervatórium (Conservatoire Royal de Bruxelles) a zenei és színházművészeti felsőoktatás egyik legnagyobb presztízsű belgiumi intézménye. Hivatalosan 1832-ben alakult, létrejötte 1813-ra nyúlik vissza. Mai képzési palettája klasszikus zenei, régizenei, jazz és színház- és beszédművészeti képzéseket ölel fel.
Neoreneszánsz stílusú épülete 1872-78 között keletkezett J-P. Cluysenaar építész tervei alapján, Nagyterme a belga főváros egyik legemblematikusabb koncertterme.
E hagyományos éves előadás célja nem az egyetem oktatási palettájának teljes körű bemutatása. Inkább azt szeretnék megmutatni a közönségnek, milyen sokoldalú és tehetséges oktatói gárdával rendelkezik az egyetem, legyen szó akár belga, akár külföldről érkezett művésztanárokról.
A szerda esti program e kötöttségektől mentes légkörnek megfelelően igazi öröm-produkciók sorozatának bizonyult. Hallhattunk Offenbachtól La Fontaine-meséket, Rossinitól A sevillai borbélyt énekelni, Antoni Szalowskitól szonatinát klarinétra és zongorára (1936), Elias Parish-Alvars szerzeményét egy hárfaszerenádot (Op. 83.), valamint Jean-Luc Fafchamps 2011-ben komponált zongoradarabját naplószerű James Baldwin-szövegekkel (lásd. „beszélő zongorista” a részletes programban). Zárószámként Manuel Hermia fuvola- és szaxofontanár saját szerzeményű jazz quintettjét hallhattuk.
A Brüsszeli Királyi Konzervatórium Tanári Karának Egyesülete (UCPCRB) közel nyolcvan éve alakult a Királyi Konzervatórium oktatóinak összefogására, az egyetem fejlődésének támogatására.
Évente hagyományosan két ünnepi estjük van: egyiket a zene védőszentjének, Szent Cecíliának a tiszteletére rendezik, a másikon, az itt ismertetett koncert-előadáson a Konzervatórium három művészeti karának – klasszikus zenei, jazz- és színházművészeti kar – oktatói mutatkoznak be.
Az este legemlékezetesebb produkciója Brahms első két intermezzójának (Op. 117) érzékeny interpretációja marad. Zongorán hangzottak el Victor Hugo egy, a leánya tragikus halálára írt szemelvényének kíséreteként, melyet az egyetem karakteres hangú szavalat tanára, Françoise Villiers szólaltatott meg. Az egész program oldott hangulatát a konferansziéként közreműködő Jean-Louis Danvoya testi kifejezésmód tanár alapozta meg: minden produkciót pantomimmal és/vagy tréfás rögtönzésekkel konferált be, aktívan bevonva az épp soron következő előadóművészeket is.
A koncert-előadás célja tehát nem az egyetem oktatási kínálatának bemutatása volt, csak ízelítő az oktatók repertoárjából. Érezhetően hiányzott azonban néhány fontos hangszercsalád, így a vonósok, vagy a 19. századot megelőző zenei korszakok – nagy presztízsű régizenei képzésük oktatóit például szintén szívesen meghallgattam volna. Összességében nagyon színvonalas, üde hangulatú ünnepi estnek lehettünk szem-, illetve fültanúi. Az este ki nem mondott üzeneteként pedig az UCPCRP azt közvetítette, hogy a legfontosabb a nyitott, őszinte, emberközeli hozzáállás – még egy ilyen tekintélyes nagy múltú intézmény oktatóiként sem kell magunkat túlságosan komolyan venni.
Az est programja:
Jacques OFFENBACH, Extraits de Six fables de La Fontaine
La cigale et la fourmi, La laitière et le pot au lait
Pierre LAFFINEUSE (chant) – Jean-Louis DANVOYE (mimes), Muhiddin DÜRRÜOGLU (piano)
Antoni SZALOWSKI, Sonatine pour clarinette et piano
Jean-Marc FESSART (clarinette), Julie DELBART (piano)
Giacomo ROSSINI, Largo al factotum della città, air de Figaro extrait de Il Barbiere di Seviglia
Marcel VANAUD (baryton) – Lionel BAMS (piano)
Victor HUGO, A Villequier, extrait de Les contemplations Johannes BRAHMS, Intermezzi no. 1 et 2. op. 117.
Françoise VILLIERS (récitante) – Philippe NAVARRE (piano)
*******
Elias PARISH-ALVARS, Sérénade, op. 83
Jean-Louis DANVOYE (sketches) – Annie LAVOISIER (harpe)
Frederic RZEWSKI, Stuporman, No Good, extraits de Dear Diary for Speaking Pianist – a zeneszerző szövegei nyomán
Jean-Luc FAFCHAMPS, Rap for Speaking Pianist – James Baldwin szövege nyomán
Stéphane GINSBURGH (piano)
Manuel HERMIA, Nostalgie d’un absolu – világpremier
Manuel HERMIA (flûte et saxophone) – Alain PIERRE (guitare)
Jean-Louis RASSINFOSSE (contrebasse) – Pirly ZURSTRASSEN (piano)
Bernard WOLTECHE (violoncelle)
