Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A hangszerek királyának udvartartása

A hangszerek királyának udvartartása

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Száz éve is írtak már olyan minimalista stílusú orgonaművet, amire manapság a diszkókban mulatnak a fiatalok. Bach pedig feltehetően olvasta Platón Az állam című művét. A csodálatos zene és más érdekességek mellet minderre fény derül a Városmajori Szabadtéri Színpad június 30-i Lords of the Organ című koncertjén.

- hirdetés -

A művészeti műfajokat találkoztató látványkoncertjeivel világszerte időseket és fiatalokat nyert meg az orgonamuzsikának Rákász Gergely, aki évek óta visszatérő vendége a Budapesti Nyári Fesztiválnak. Az orgona lordjai című előadása kapcsán mindenekelőtt a műsor újdonságairól kérdeztem.

– Mivel nem szeretem ismételni magam, és ráadásul a közönség egy része is újra és újra eljön, minden évben más műsorral készülök. Egy dolog nem változik: most is lesz narráció a koncerten. Soha nem hagyom egyedül a hallgatót a zenével.

Kvázi idegenvezetőként elmondom, hogy mit érdemes tudni a szerzőről, mit és miért éppen úgy írt, milyen élethelyzetben komponálta az adott művet, jó fej volt-e, vagy történetesen bunkó. Ezáltal rögtön az emberrel van kapcsolata a hallgatónak, nem pedig egy absztrakt műalkotással, amit nehéz értelmezni előzetes jártasság nélkül.

– Most is lesz vetítés a koncert alatt?

– Ez is elmaradhatatlan részlet a Városmajorban, ahol hatodik alkalommal lépek fel. Újra megkértem Papp Norbert festőművész barátomat, hogy készítsen a témába vágó grafikákat. Így amellett, hogy a kezemet, lábamat látja a közönség, tehát olyan élményt kap még az utolsó sorban is, mintha az orgonapadon ülne velem, emellett a szerző arcát vetítjük, és olyan grafikákat, amely közelebb hozza hozzá az alkotót. A 21. század emberének szól a bemutató, aki egyszerre száz dolgot csinál mindig. Miközben telefonál, az orrával a Facebookot böködi, megiszik egy pohár bort, hazahozza a gyereket az iskolából, és el is mosogat. Azt hiszem, ezt az embert értékvesztés nélkül így lehet a klasszikusokkal megismertetni. Egy hangot sem veszek el az eredetiből, de mégis alátámasztom a hallottakat, segítem a ma közönségét, hogy élvezni tudja ezt a műsort.

– Hogy került az orgona lordjai közé Ravel a Boleróval, holott ő nem orgonára írta ezt a művét?

– Az orgona olyan show-hangszer, amelyen majdnem minden megszólaltatható. Ravelt most avatjuk lorddá. A Bolerónak elképesztő ereje van, pedig a szerzője eléggé szárazon azt mondta róla, hogy egész életében csak ezt az egy mesterművet alkotta, „de sajnos nincs benne zene”. Merthogy mindössze két témát váltogat, és egy nagy crescendo, tehát erősödés az egész. Ezt nagyzenekar tudja igazán jól megszólaltatni. Meg az orgona, mivel ez a hangszer egy nagyzenekar, ha okosan használják.

– Ki foglal helyet az asztalfőn, ha a hangszerek királya, az orgona udvartartása összeül?

– Természetesen Johann Sebastian Bach. A Dór toccatát fogom játszani tőle, és azt beszéljük meg a hallgatókkal, hogy a zeneszerző vajon olvasta-e Platóntól Az állam című művet. A filozófus ebben arról értekezik, hogy milyen zenét kell hallgatnia nőnek, férfinak, gyereknek. Azt mondja, hogy a zene hatol legmélyebben az ember lelkébe, olyannyira, hogy a jellemet is formálja. A se nem dúr, se nem moll, nagyon férfias dór hangnemet a katonáknak ajánlja, mert ettől hősiesen fogják védeni a hazát. A kompozíció megformálása arra utal, hogy Bach tudta, mire kell használni a dór hangnemet.

Kultúrbonbonnak szánom a műsorban annak bebizonyítását, hogy már száz évvel ezelőtt is írtak orgonára olyan művet, amire ma a fiatalok a diszkóban mulatnak.

Wilhelm Middelschulte műsorra vett darabjában a reformáció ötszázadik évfordulóján a lutheri himnusz van a basszusban, ezt a lábammal fogom játszani, a kiegészítést meg kézzel. Ez olyan minimalista stílusban íródott, aminek David Guetta és társai cibálják a bajszát. Hozzáértőknek mondhatnám azt, hogy Steve Reich zenéjére hajaz.

Rákász Gergely

– Kántor édesapja mellett az orgona társaságában nőtt fel. Milyen szakmai csábítás vitte évekre Amerikába tanulni?

– Turnénak indult az egész, amelyre David DiFiore a nyugati part egyik legnagyobb virtuóza hívott meg, miután hallotta egy magyarországi koncertemet. A hozzám képest húsz év előnnyel rendelkező David klasszisokkal többet tudott nálam erről a hangszerről, és mivel akkor Washingtoni Egyetemen oktatott, kértem, foglalkozzon velem is. Pillanatok alatt kiderítettük, hogy az egyetemi kurzusra nem elég a pénzem, de felajánlotta: magánúton szívesen tanít.

– Magántanítványként olcsóbb volt a kurzus?

– Nemhogy olcsóbb volt, de lakhattam is nála, bevehettem magam a háza alagsorába, hol ő főzött, hol én, orgonáltunk, beszélgettünk. Olyan intenzív élmény volt számomra az a 2005-ig terjedő hat év, melynek a felét mindig Amerikában töltöttem, hogy szerintem egy életre meghatározta a pályámat.

Bővebb információ és online jegyvásárlás ide kattintva

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X