Idén 50 éves évfordulóját ünnepelte Belgium egyik legnagyobb és legrangosabb klasszikus zenei fesztiválja, a Klarafestival.
Az indulását jelentő 1968-as év kétség kívül mást is eszünkbe juttat: Nyugat-Európa vonatkozásában mindenekelőtt diáklázadásokból kiinduló széles körű társadalmi megmozdulásokat a sokatmondó „képzeletet a hatalomba” jelszó égisze alatt. Összefoglalónkból kiderül, hogy erre is utalt kerettémájával a március 9-30. között Brüsszel főbb koncerthelyszínein, valamint néhány hangverseny erejéig Bruges-ben és Antwerpenben megrendezett jubileumi Klarafestival.
A koncertekről készült rövid videó-összefoglalók linkjeivel pedig ízelítőt mutatunk a kivételes színvonalú három hetes programsorozatból, mely Szkrjabin Misztériumának fény-látvány-show-val kísért nagyszabású BOZAR-koncertjétől „A Zsoltár-élmény” minifesztiválon át a „világ legkisebb koncertterméig” számtalan különleges élményt foglalt magában.
A Klarafestivalt eredetileg Brüsszeli Flandria Fesztiválnak hívták. 2004-től kapcsolódik hozzá Belgium flamand nyelvű klasszikus zenei rádiója, a Klara Rádió, ami azóta is minden koncertjét élőben közvetíti.
A klasszikus zenei fesztiválokról általában nem elsősorban azok társadalmi üzenete jut az ember eszébe. Inkább a fellépő művészekre, a bemutatott művekre, zeneszerzőkre koncentrálunk. A fesztiválszervezők kísérő gondolatai ritkán hagynak mély nyomokat bennünk. Erre cáfol rá évek óta a Klarafestival szofisztikált szervezőgárdája, akik elsőként az adott évben aktuálisan a társadalom széles körét foglalkoztató kerettémát határoznak meg és erre fűzik fel a fesztivál programját. Témaválasztásuk évről évre globálisan gondolkodó, határozott és bátor. Legfőbb üzenetük az emberségességre törekvés. Ezzel együtt nem lépik túl a művészet kifinomult eszköztárát. Tekintsék meg példaként a 2016-os és a 2017-es Klarafestival-ok bemutatkozó kisfilmjeit.
Nem kell sokat gondolkodnunk rajta, a világ mely történéseire kívántak meg reflektálni és mivolt a zene érzékeny nyelvére lefordított üzenetük.
A 2018-as jubileumi Klarafestival az eddigieknél még talányosabb, ezért talán még izgalmasabb témát választott. „Újra rendben minden (Alles wieder gut)” szólt Gustav Mahler Die zwei lauen Augen című romantikus dalának mottóul választott sora. A műsorra tűzött művek a képzeletnek, a dolgok csodálattal való megélésének, az ember kreatív képességeinek és a jövőbe vetett hitnek az erejét hirdették.
Vajon mire utal pontosan mindez és hogyan kapcsolódik a Klarafestival 50 éves évfordulójához? Hendrik Storme művészeti igazgató a témaválasztás hátterét a programfüzet bevezetőjében a következőképpen világította meg.
Gondolatmenetét az 1968-as eseményektől indítja. Ekkorra érett nagykorúvá a háború utáni első generáció. Ezek a fiatalok egy precedens nélküli anyagi és technológiai fejlődésnek köszönhetően képzettebbek, tájékozottabbak és mobilabbak lettek, mint bármelyik ezt megelőző nemzedék. A politikai helyzet azonban teljes ellentétben állt a fejlődés e gyors ütemével. A világot többségében idős emberek irányították, akik úgy éltek, mint a ‘40-es években. A diákok fellázadtak konzervatív vezetőik túlhaladott értékrendje ellen. Hittek a jövőben, egy világban, ami egyenlőségen és békén alapul. Tele voltak optimizmussal, eufóriával és reménnyel.
Ha azonban ma körülnézünk a világban, sok ember számára az esélyegyenlőség ideálja csupán jelentés nélküli üres ígéret maradt. A reakció minderre széles körű harag és frusztráció: konfliktus-zónák mindenfelé, a szélsőjobboldal előretörése, ciberbűnözés, ehhez társul a klímaváltozás negatív hatásainak a felismerése is. Egyes gondolkodók már apokaliptikus víziót emlegetnek. Holott kiterjedt statisztikai adatok támasztják alá, hogy az elmúlt korokhoz képest óriási haladást kellene tapasztalnunk (a háborúk és katasztrófák áldozatainak a száma globálisan csökkent, az oktatás és egészségügy helyzete javult, a technológiai fejlődés példa nélküli).
„Itt kapcsolódunk a kiszolgáltatott ember tárgyköréhez, melyet a Klarafestival évek óta magáénak vall” – mutat rá a művészeti igazgató.
Az embereknek támpontot jelentő hagyományos közösségek megszűnnek. Ezzel együtt a mérhetőség, a tudomány, az adatok korlátaiba ütközünk. A ráció nem biztosít többé kielégítő választ alapvető szükségletünkre, hogy valahová tartozzunk.
Ezért beszélhetünk a mély emberi vágyról a varázs/igézet új formáinak keresésére, mely napjainkban gyakran minden ésszerűséget nélkülöz. Az ember álmodni, magyarázni, értelmezni, fontosságot tulajdonítani akar. Az igézetnek/varázslatnak és a képzeletnek pedig lehet pozitív és negatív értelme egyaránt, a múlt felé irányuló nosztalgiától apokaliptikus szcenáriókon át futurista víziókig. Ez lehetséges magyarázata a vallás, a kultúra és a nemzeti identitás új keletű változásainak is, melyek megrengetik mai társadalmaikat.
A 2018-as Klarafestival témája ezt a felismerést tükrözi vissza. A képzeletnek, az emberi alkotásnak, a dolgok csodálattal való megélésének a fontosságát és erejét hirdeti. A választott zeneszerzők olyan művészek, akiknek
sajátos elképzelésük van az emberről és a világról. Nem csupán megformálni akarták művészetükkel víziójukat az ideális világról, de művészetük által meg is akarták azt valósítani. Egyesek, mint Olivier Messian vagy James McMillan a vallás felé fordultak. Mások, Ludwig van Beethoven vagy napjainkban Jörk Widmann a humanizmus felől közelítettek. Voltak, akik saját lelkiségükben találták meg a kérdéseikre a válaszokat, itt Gustav Mahlerre vagy Szkrjabinra kell gondolnunk. Végül itt van John Cage vagy Karlheinz Stockhausen, a huszadik század legnagyobb zeneszerzői közül kettő. Stockhausen-nek minden vagy majdnem minden műve egy hallható-nem hallható kozmikus spiritualitással van átitatva
– zárja gondolatait Hendrik Storme. Gustav Mahler Die zwei lauen Augen című dalában egy szerelmi bánat miatt otthonát elhagyó ifjú fájdalmas vallomását hallhatjuk, aki bolyongásai közepette egy hársfa alatt talál magának megnyugvást, ekkor énekli: „Rendben újra minden – szerelem, bánat, és világ és álom”. A fesztivál szervezői Mahler dalának e zárósorát nem határozott kijelentésként, inkább kérésként, felhívásként szerették volna mottóként értelmezni: ‘Tudod, előbb-utóbb rendben lesz minden’. Maradjunk reménykedők, merjünk álmodni, merjünk élni. Forduljunk pozitívan a világ és a jövő felé, ahogy tette azt annak idején a ’68-as generáció.
A fentieket ismeretében tekintsék meg, melyek voltak a 2018-as Klarafestival legemlékezetesebb pillanatai.
A fesztivál gerincét, mint minden évben, a szimfonikus zenekari koncertek jelentették a BOZAR-ban. A Houston Szimfonikus Zenekar és Hilary Hanh hegedűművész hangversenyét, az amszterdami Royal Concertgebouworkest Beethoven 5. Szimfóniáját, valamint Mahler 8. és 9. szimfóniáját az Orchestre de Paris, illetve a Rotterdami Filharmonikusok előadásában nemegyszer álló ovációval ünnepelte a közönség.
A fesztivál egyik szenziója Szkrjabin Misztériumának belga premierje volt a Belga Nemzeti Zenekarral. A produkciót a zeneszerző különös víziójához illeszkedve látványos fény-játék-show tette emlékezetessé, a koncerten közreműködött a Magyar Rádió Énekkara is.
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1976647999025705/
A kamarazene kedvelői a Flagey kulturális központban tölthettek el néhány felejthetetlen estét (az egykori nemzeti rádió és televízió épülete).
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1970045856352586/
Az orosz-izraeli Boris Giltburgnak, a 2013-as brüsszeli Erzsébet Királyné Zongoraverseny győztesének a Pavel Haas Vonósnégyessel közösen adott koncertjét, Debussy Pelléas és Mélisande-jának vezető belga művészekkel előadott kamaraváltozatát, valamint Yefim Bronfman amerikai zongoraművész szólókoncertjét intenzív élményként élte meg a közönség.
A fesztivál kiemelt eseményének számított „A Zsoltár Élmény (The Psalms Experience)” című három napos minifesztivál, melynek hat koncertjén 75 zeneszerző 75 zsoltára, 1000 év zsoltár-muzsikája hangzott el három kamarakórus, a brit The Tallis Scholars, a holland Nederlands Kamerkoor és a dán Det Norske Solistkor előadásában.
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1980879881935850/
Az esték szépen megkomponált forgatókönyve igazi lélekemelő élményt tett lehetővé. Az első koncertek mindhárom napon 20 órakor, sötétedéskor kezdődtek a Flagey koncertközpontban. Ezt követően sétáltunk át lampionokkal felszerelkezve a szomszédos Ixelles-i tavak partján a tíz percnyire fekvő La Cambre Apátságba, ennek épületegyüttese adott otthont a 22 órakor kezdődő második koncerteknek. A zenei részt megelőzően előadások és panelbeszélgetések hangzottak el a zsoltárok mai szerepéről.
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1988890384468133/
Az Klarafesztivál mottóját jelentő Mahler-dal a tiroli Franui Musicbanda fúvós formáció és Florian Boesch osztrák sztárbariton Újra rendben minden (Alles wieder gut) című páratlan élményt nyújtó BOZAR-koncertjén hangzott el. Schubert, Schuman, Brahms és Mahler romantikus dalait az együttes különleges interpretációval és hangszereléssel szólaltatta meg, saját szavaikkal élve úgy, hogy megpróbálták lehámozni róluk a romantikus modorosságot, hogy puszta lényegüket, a nyers, drámai valójukat tudják megmutatni. A koncertet Jonas Dahlberg video művész látványelemei tették teljessé.
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1983415955015576/
A Klarafestival büszkén vallja magáról, hogy a nagy neveken és nagyszabású produkciókon túl szeretik a szigorúan vett klasszikus zene határait is feszegetni. Ezért évről évre új koncertformulákkal, a megszokottól eltérő koncerthelyszínekkel és a fesztiválra létrejöttegyedi alkotásokkal is megörvendeztetik a közönséget. Néhány ilyen különleges produkció az idei fesztiválról, a teljesség igénye nélkül:
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1968570086500163/
A bruges-i Concertgebouw rezidens zenekara, a Nadar Együttes 7 koncert erejéig Bruges-i otthonok nappali szobáit vette birtokba és mai zeneszerzők arzenáljával lepte meg a közönséget: video, elektronikus zene, élő hang-manipuláció és a legfurcsább előadói technikák.
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1988861894470982/
A belga Hiatus balett társulat produkciója Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozat c. zeneművének kétzongorás változatára. Koreográfia Daniel Linehan, zongorára alkalmazta (és egyik előadója) Alain Franco. A fesztivál egyik abszolút sikerének bizonyult. (Kaaitheater)
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1987257974631374/
Az amerikai avantgard zeneszerző, John Cage hét csembalóra írt opusza a „Meglepetések éjszakáján”. Az előadás részét képezte a közönség hangszerek közötti véletlenszerű mozgása is. (Tőzsde Színház)
Ötven éves születésnapi koncert a Cinquantenaire Park Autoworld Múzeumában. Műsoron a két 20. századi amerikai minimalista ikon, Steven Reich „Zene fadarabokra” és Terry Riley „C-ben” című művei, utóbbinak az afrikai (mali) verziója. Előadók: a berlini s t a r g a z e, a New York-i Poliçaésabrit Africa Express. (Ha jól megfigyelték, a fesztivál trailer-ében is a „C-ben” dallam-motívuma hallható.)
A fesztiválon hagyományosan több zenei verseny és projekt díjazottjai is bemutatkoznak (Klara Zenei Díj, Supernova). A MusMA projekt (Music Masters on Air) feltörekvő fiatal zeneszerzők alkotó munkáját ösztönzi. Idén az Ex Novo Együttes és Valentina Coladonato (szoprán) öt komponista Ovídiusz versei által ihletett munkáit mutatta be.
A világ legkisebb koncertterme, az idei Klarafestival legnagyobb „csattanójának” számított. A 15 négyzetméteres, három néző és az előadó befogadására alkalmas apró koncertterem a Flagey koncertközpont előtti téren, Brüsszel multikulturális Ixelles kerületének szívében volt elhelyezve. A fesztivál ideje alatt összesen 190 ingyenes, 15 perces mini koncertet láthatott benne a közönség (előzetes online bejelentkezés alapján).
https://www.facebook.com/klarafestival/videos/1964609703562868/
„A doboz a legújabb ötletünk arra, hogy a művészek és a közönség közé hidat építsünk és lehetőséget biztosítsunk az emberek számára az előadóval közeli, bensőséges körülmények között találkozni. Reméljük, megnyerünk vele lelkeket a klasszikus zene szeretetének” – nyilatkozta Sophie Detremmerie, a Klarafestival ügyvezető igazgatója.
A 2018-as Klarafestival tömör mérlege: 30 előadás, 1 330 fellépő művész, 23 500 néző, plusz a Klarafestival Box mini koncertjei. Naponta 166 000 Klara Rádió hallgató, bejegyzéseikre 20 000-nél több „Like” és 8 000 „Megosztás”érkezett a közösségi oldalakon.
A mi szubjektív mérlegünk: a kivételes színvonalú koncerteken túl a mai kor igényeihez igazított ötletes közvetlenségük volt az, ami a fesztivált leginkább emlékezetessé tette. Legyen szó a társadalmilag érzékeny kerettémáról, fesztiválindító rézfúvós flashmob-okról a metró aluljárókban, (belga) sör-választékról a BOZAR-koncertek szünetében, meleg kakaó és forralt bor kínálásáról a zsoltár-koncertek közötti esti séták alkalmával vagy kortárs design-erek által tervezett programfüzetről és trendi Facebook videókról. Mind-mind arról tanúskodnak, hogy a klasszikus zenét megpróbálták minden lehetséges módon a ma emberéhez közelebb hozni. Leemelni – ahogy a Franui Musicbanda tette a romantikus Shubert-, Schumann-, Mahler- és Brahms-dalokkal, – arról a bizonyos sokak által megközelíthetetlennek vélt piedesztáról, amelyen hagyományosan nyugszik, és a jelen kor természetes közegében megmutatni.
A Klarafestival honlapja a koncertekről részletes video- és hanganyagokat tartalmaz. Továbbá folyamatosan frissülő információkat a jövő évi fesztiválról, melynek dátuma: 2019. március 14-29.
