Daniel Barenboim nem alakít akárkivel triót: bemutatjuk Kian Soltanit

Kian Soltani - fotó: Juventino Mateo León

Szülei Iránból érkeztek Ausztriába, ő maga viszont már Bregenzben született. Érzékenységgel és személyességgel teli játéka hamar meghozta számára a sikert: mindössze 21 éves volt, amikor Helsinkiben megnyerte a Nemzetközi Paulo Csellóversenyt. Tehetségére a neves zongoraművészkarmester, Daniel Barenboim is felfigyelt, olyannyira, hogy fiával és Soltanival triót alakított.

A Rising Stars sorozat Müpa-beli koncertjei közül Kian Soltani az egyik biztos tippünk: a fiatal csellista játéka csupa rugalmasság és szín, képzelet és költészet. Egy interjúban elmesélte, hogy 4 éves korában az édesanyja választotta neki a hangszert, és csellista unokatestvérére is felnézett, így szívesen lépett a nyomdokába. Szélesebb körben 19 éves korában vált ismertté a neve, amikor a bécsi Musikvereinban és a Hohenemsi Schubertiadén varázsolta el a közönséget.

A Nemzetközi Paulo Csellóverseny kapcsán – amit megnyert – a kritika az új generáció legjobbjaként emlegette. Később a Daniel Barenboim vezette zenekar, a West-Eastern Divan Orchestra tagja lett. Sőt, a zongoraművész-karmesterre olyan hatást gyakorolt Soltani játéka, hogy triót alakított, amelyben ő maga zongorázik, fia, Michael Barenboim hegedül, és Kian Soltani csellózik.

Schuberttől a perzsa gyökerekig Soltani elmondása szerint olyan zenészek hatottak rá pályafutása során, mint Steven Isserlis, Rosztropovics, Yo-Yo Ma és Giovanni Sollima, illetve mestere, Ivan Monighetti, akinél 11 évig tanult. Emellett különösen fontosak számára iráni gyökerei, így nem véletlen, hogy első, Home című lemezén Franz Schubert és Robert Schumann mellett az iráni Reza Vali egyik szerzeménye is helyet kapott.

Mindig is foglalkoztatta, hogy ne csak a csellórepertoár legkiválóbb műveit játssza, hanem olyan új darabokat keressen, amelyek nemcsak számára, hanem remélhetőleg a hallgató számára is felfedezést jelentenek.

Mindig is otthon éreztem magam itt, és mégis, perzsa származású családom lehetővé tette, hogy két kultúra vonzásában nőjek fel

– vallja az album kísérőfüzetében. A classicpoint.net-nek adott interjújában azt is elárulta, hogy intenzíven foglalkozik a perzsa zenével: néha apjával közösen ad koncertet, ahol nem csak csellón, hanem a kamancheh nevű perzsa vonós hangszeren is játszik.

A Berliner Zeitung ifjúsági szerkesztőségének arról mesélt, hogy nagyon érdeklik a különböző műfajok, főleg a jazz, a hip-hop, a funk, a rock és a filmzenék. „Minden zenész számára fontos, hogy ismerjen más zenei irányzatokat, és ne szorítsa magát túl szigorú keretek közé” – fogalmazott.

November 25-én a Müpában is megmutatja, mit képes kihozni egy kortárs darabból, hiszen
zongorakísérője, Aaron Pilsan társaságában – aki a lemezén is a partnere – egy igazi műfaji
különlegességet, az osztrák jazz-zongorista David Helbock új kompozícióját adja elő. Az interjúban arra is rávilágított, hogy nagy filmrajongó, ezért ha nem zenész lenne, valószínűleg rendező, színész vagy filmzeneszerző lett volna belőle – mi azért örülünk, hogy inkább a csellót választotta.