Pásztor Erzsi Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes művész, a Turay Ida Színház örökös 1936. szeptember 24-én született.
A művész Pápay Erzsi néven született Budapesten. Máig emlegetett gyermekkori emlékei közé tartozik édesanyja fodrászüzlete, ahol anyja történetein, humorán sokszor és sokan dőltek a nevetéstől, és a német óvoda, ahol egy rendezvényen egyedül ő sült bele a mondókájába. A kudarc nem vette el a kedvét, iskolás korában már örökké szavalt, a szünetekben a vaskályha köré gyűlt társait is ezzel szórakoztatta.
1959-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Friss diplomásként a Debreceni Csokonai Színház tagja lett, két év múlva volt osztályfőnöke, Szinetár Miklós hívására a budapesti Petőfi Színházba, 1964-ben a Szolnoki Szigligeti Színházba szerződött.
A következő évben a Pécsi Nemzeti Színház művésze lett, ahol tizennégy évadot töltött. A legnagyobb tragikai szerepeket kapta meg, Gertrudis, Bernarda Alba lehetett, harminchat évesen játszotta először a Macskajáték Orbánnéját. Mind mondta, szerepálmai nem voltak, így legalább nem érte csalódás, de minden apró sikernek tudott örülni, mégpedig nemcsak a színpadon, hanem az életben is.
1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt. A filmesek akkoriban éppen keveset foglalkoztatták, de kárpótolta őt a szakmai és közönségsikert hozó színházi vendégszereplések sora a Nemzetiben, a Tháliában, a Játékszínben, a Pesti Színházban. 1983-tól a Madách Színházban játszott, majd a Játékszínben lépett fel, ahol Sommerset Maugham Csodás vagy, Júlia! című darabjában zajos sikert aratott. 2006-ban ismét Örkény Macskajátékában lehetett Orbánné az IBS Színházban, majd két év múlva a Turay Ida Színházban is. 2007-től 2011-ig a soproni Petőfi Színházban, 2015-ig a Turay Ida Színházban játszott, és e két társulat örökös tagja lett. Mióta nyugdíjas, vendégművészként lép fel ott, ahová hívják. Fontosnak tartja a kortárs magyar drámairodalom jelenlétét a színházak repertoárján.
„Leginkább a tragikomikumot kedvelem, amikor a néző egy nagyot kacag, de azért a torka is összeszorul” – fogalmazott a Kossuth-díj átvétele alkalmával.
Számos filmben és tévéfilmben szerepelt, köztük volt a Tűzoltó utca 25., a Veri az ördög a feleségét, a Kísértet Lublón és az Angi Vera. Az ország a Szomszédok című teleregény morcos, gonoszkodó Janka nénijeként ismerte és szerette meg, a karaktert tíz évig alakította. 1959-től szinkronizál, hangja A klinikából, a Csengetett, Mylord?-ból, az Angyali érintésből, a Downton Abbey-ből és számos más sorozatból és filmből is ismerős lehet.
Pásztor Erzsi művészetének elismeréseként számos díjat tudhat magáénak. 1978-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díjával tüntették ki a Veri az ördög a feleségét című film főszerepéért, a Jászai Mari-díjat 1977-ben, a Balázs Béla-díjat 1980-ban, az Aase-díjat 1992-ben vehette át, 2006-ban érdemes művész lett. 2012-ben Kossuth-díjat kapott a színházi és filmszerepeiben egyaránt maradandót alkotó, kimagaslóan tehetséges művészetéért, karakterszerepek frappáns, legendás megformálásáért, a közönség odaadó és igényes szolgálatában eltöltött szakmai életpályája elismeréseként.
