Szokolay Sándor egyneműkarra komponált Ave Maria című alkotása 1988 novemberében keletkezett. A protestáns zeneszerzőt több alkalommal megihlette a Mária himnusz gyönyörű szövege. A spirituális és zenei vonzalom gyökereiről a szerző feljegyzéseiben találunk utalásokat.
„Legalább öt Ave Mariát írtam, hiszen az anyaság szentségét és gyönyörűségét éppen ő fejezi ki. Krisztus anyját és első tanítványát tisztelem Máriában. Ez nem csak vallási kérdés, emberi értelemben is nagyon fontos. Mi, Lutheránusok tiszteljük Jézus anyját, bár nem imádkozunk hozzá. De ez a tisztelet már majdnem imádság. Imádság az is, amikor a gazda felnéz az égre, és esőért sóhajt.
Mindig is érdekelt, hogy a többi vallás mit csinál másként, esetleg jobban. Lelkem színpada inkább olyan, mint a katolikusoké. Például, én nem feltétlenül pakoltam volna ki a templomokból a művészi tárgyakat, hiszen azok nem bálványok, hanem a mennyország szépségét hivatottak megidézni.
Kételkedésnélküli hitemet evangélikusként gyakorlom, de itt és odaát elkülönítés nélküli és felekezetek fölötti egyetemességű emberi és művészi hitvallás igyekezetével élem életemet, az örökkévalóság bizonyosságával!”
A felvételen Szabó Dénes vezényletével a Pro Musica Leánykar éterikus előadásában szólal meg Szokolay Sándor Ave Maria című kórusműve.