Vashegyi György október 1-jével veszi át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vezetését. A kinevezése négy évre szól. A döntés előtt az együttes tagjai titkos szavazáson vettek részt, aminek eredményeként a muzsikusok túlnyomó többsége támogatta Vashegyi György kinevezését.
A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar összesen 107 koncertet tervez a most induló évadra: 76 saját rendezésű esemény mellett 31 külső felkérésnek is eleget tesznek majd – mondta el az együttes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Herboly Domonkos főigazgató. Mint hozzátette, az NFZ egy lemezfelvételre is készül – Massenet Werther című operáját rögzítik -, külföldön pedig egy pozsonyi fellépés, majd olaszországi, belgiumi és japán turnék várnak az együttesre.
A hagyományoknak megfelelően erre az évadra is hét bérletet hirdetett az NFZ, de számos bérleten kívüli koncert is szerepel a programban.
Az évadnyitó hangversenyt Oliver von Dohnányi vezényli a Müpában szeptember 25-én, majd október 5-én ugyanitt lesz hallható Verdi Trubadúrjának koncertszerű előadása, Hovhannesz Ajvazjannal a címszerepben és Carlo Montanaro vezényletével.
Novemberben Kocsis Zoltán emlékére ad hangversenyt az NFZ, a karácsonyi koncerten pedig Bach Karácsonyi oratóriumát hallhatja a közönség. Beethoven első három szimfóniájával folytatódik a fiatal felnőtteknek szóló Zenemánia beavató sorozat, az Úton a zene ifjúsági sorozattal pedig az évad során az ország 40 iskolájába jutnak el az NFZ kamaraformációi – közölte az együttes főigazgatója.
Herboly Domonkos emlékeztetett arra, hogy Kocsis Zoltán 2016-os halála óta a Nemzeti Filharmonikusoknak nem volt főzeneigazgatója.
Vashegyi György kiemelte, hogy az NFZ Magyarország legjelentősebb, tisztán állami fenntartású zenei együttese, így óriási megtiszteltetést jelent Kocsis Zoltán nyomdokaiba lépni.
Mint a karmester felidézte, húsz esztendeje tart a munkakapcsolata a Nemzeti Filharmonikusokkal, most pedig azzal a feltétellel vállalta négy évre a főzeneigazgatói felkérést, hogy arról titkos szavazáson a zenekar és az énekkar tagjai is véleményt mondhassanak. Mindkét voksolás bizonyította az együttes bizalmát – tette hozzá.
Vashegyi György elmondta, a „szép és gazdag” idei évadban még nem tervez jelentős változtatást.
Programjának hangsúlyos eleme azonban minden évben egy francia nagyromantikus opera felvétele. 2023 februárjában a Werther bariton verzióját rögzítik Tasszisz Krisztojannisszal és Véronique Gensszal, ekkor koncertszerű előadáson is hallható lesz Massenet darabja a Müpában.
A következő, átmeneti évadban még nagyobb hangsúly jut a nemzetközi együttműködésre, a 2024/2025-ös szezon programjának összeállítása pedig már teljes egészében az új főzeneigazgató feladata – közölte Vashegyi György, hozzáfűzve: a 2024-es Schönberg-évforduló lehetőséget nyújt a Kocsis Zoltánra való megemlékezésre is.
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója elsősorban a Pászti-bérlet előadásait ajánlotta a közönség figyelmébe. Októberben egy koncerten lesz hallható Bruckner Te Deuma és Janacek Gagolita miséje, novemberben Schumann Az éden és a préri című oratóriumát Attilio Tomasello vezényli, 2023 februárjában a Gary Graden mesterkurzus díjazottja, Jack Apperley karmestert hívják meg a Tánc című estre, majd március végén Poulenc Stabat materét adják elő.
A Nemzeti Énekkar más zenekarokkal is fellép, Liége-ben és Brüsszelben például a Liége-i Királyi Szimfonikus Zenekar meghívására vesznek részt César Franck Boldogságok című nagyoratóriumának előadásában – mondta el Somos Csaba.
Vashegyi György, aki szívügyként tekint a francia operarepertoár bemutatására a Nemzeti Filharmonikusok 2023/24-as évadának megtervezésében veszt majd részt először.
Vashegyi György
Vashegyi Györgyöt a régi zene kiemelkedő szakértőjeként és kiváló interpretálójaként tartja számon a magyar zenei élet. 16 évesen vezényelte első hangversenyét. Budapesti diplomahangversenyén Mozart Varázsfuvoláját, operai bemutatkozásakor pedig Gluck Orfeóját (Derek Lee Ragin címszereplésével) vezényelte a Budapesti Kamaraoperában. Később ugyanitt karmestere volt Monteverdi: Il Ballo delle Ingrate, és Il Combattimento di Tancredi e Clorinda illetve Mozart: Varázsfuvolájának színpadra állításának is. A 1994/95-ös szezonban sikeres vendégszerepléseken vett részt a Budapesti Kamaraopera Gluck: Orfeo-produkciójával Franciaországban, Svájcban és Luxembourgban.
1998 decemberében a kolozsvári Magyar Operában Mozart Idomeneójának romániai premierjét dirigálta. 1999 és 2000 májusában a MÁV Szimfonikus Zenekar, illetve a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara élén Gyöngyösi Levente: A gólyakalifa c. operájának koncertszerű ősbemutatóját vezényelte Budapesten (később az opera 2005-ös Állami Operaházbeli színpadra állításának is karmestere volt).
2000 augusztusában debütált a budapesti Állami Operaházban Haydn: L’infedeltà delusa c. operájával (az Orfeo Zenekar élén): ez volt az első régi hangszeres operaelőadás az Operaház történetében. A 2001/2002-es szezonban az Állami Operaház Così fan tutte- és Figaro-produkciójának is karmestere volt. 2002 nyarán az Operafesztivál keretében Mozart: Szöktetés a szerájból új színpadra állítását vezényelte, s a 2003/2004-as évadban Mozart operáit (Szöktetés a szerájból, Così fan tutte, Figaro, Titusz kegyelme) és Verdi: Don Carlos-át dirigálta az Operaházban illetve az Erkel Színházban. 2004 nyarán (a Prágai Kamarazenekar élén) sikeres Mozart-hangversenyeket vezényelt a Würzburgi Mozart Ünnep és a Rheingau Fesztivál keretében.
Nevéhez fűződik két kiváló régi zene együttes a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar megalapítása is (1990), amelyek Magyarország egyedülálló régi zenei specialistáivá váltak: repertoárjuk gerincét a Gesualdotól Mozartig terjedő periódus zenéje alkotja, de számos alkalommal megszólaltatnak későbbi kompozíciókat is.
1998 óta (kezdő év) állandó résztvevői a Fertőd-Eszterházán szeptemberben rendezett historikus Haydn-Fesztiválnak. Ennek keretében Joseph Haydn számos jelentős kompozícióját – miséit, más egyházi műveit, szimfóniáit és versenyműveit – Magyarországon első ízben adták elő korabeli hangszereken.
Az Orfeo Zenekar és Vashegyi György saját koncertsorozatán 2002 és 2007 között Haydn első 80 szimfóniáját is megszólaltatja az Esterházy-Kastélyban (a 18. század óta első ízben korabeli hangszereken) azzal a hangszeres létszámmal, mellyel Haydn Eszterházán évtizedeken át ugyanebben a teremben adott koncerteket.
2005-ben Vashegyi Györgyöt és együtteseit kérték fel Magyarország első számú kulturális központjában, a Művészetek Palotájában működő Fesztivál Színház megnyitó előadására, melynek alkalmából az operaműfaj mérföldkövének számító művet: Monteverdi: L’Orfeo c. operáját mutatták be nagy sikerrel. Ugyancsak ezen a színpadon mutatták be: Charpentier: Actéon című darabját és az angol színpadi zene első nagy kompozícióját: Purcell: Dido&Aeneas című operáját is. Mindkettő egyfelvonásos opera rendezésében és előadásában is egyedülállónak mondható.
Vashegyi György 2017 óta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A Nemzeti Filharmonikusok
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar története 1923-ban kezdődött az akkor még Székesfővárosi Zenekar nevet viselő együttes megalakulásával. Az alapító és a vezető karmester tisztséget tizenöt éven át betöltő Bor Dezső után, Fricsay Ferencet és Somogyi Lászlót nevezték ki a zenekar élére a háborút követően.
A két vezető karmester mellett Otto Klemperer is dirigálta az együttest több mint negyven alkalommal, továbbá visszatérő vendégnek számított Doráti Antal, valamint ezekben az években kezdődött a külföldi vendégszereplések sora is.
Ferencsik János
1952-ben az akkor Magyar Állami Hangversenyzenekar néven működő együttes élére Ferencsik János, a második világháború utáni évtizedek legjelentősebb Magyarországon maradt karmestere került, aki egészen haláláig, több mint harminc éven keresztül ellátta a zeneigazgatói posztot.
Az 1960-as évektől ismét megszaporodtak a híres vendégkarmesterek fellépései a zenekarnál, ekkor dolgozott az együttessel Ernest Ansermet, Zubin Mehta, Lorin Maazel, John Barbirolli, Leopold Stokowski, Leonard Bernstein, Carlo Maria Giulini, Riccardo Muti, Claudio Abbado és Christoph von Dohnányi, valamint számos világhírű szólista, mint például Szvjatoszlav Richter, Yehudi Menuhin, Anja Silja, Starker János és Ruggiero Ricci. Ferencsik János halálával lezárult egy korszak a zenekar életében.
Kobajasi Kenicsiró
1987-től a japán dirigens, Kobajasi Kenicsiró állt a zenekar élén. A japán karmester nemzetközi karrierje 1974-ben indult, amikor fölényes biztonsággal nyerte meg a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét. A verseny után – amellett hogy elindította nemzetközi karrierjét –, saját továbbképzése céljából Ferencsik János mellett maradt a Magyar Állami Hangversenyzenekar segédkarmestereként. Ferencsik halála után, 1987-től 1992-ig a zenekar első karmestere lett, majd megkapta a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya címét.
Kocsis Zoltán
1997-ben ismét új fejezet kezdődött, amikor Kocsis Zoltán lett a fő-zeneigazgató. A közel két évtizedben a zenekar megújult, sokoldalúan látta el a nemzeti szimfonikus együttes feladatait: megszólaltatta a megszokott repertoárról hiányzó fontos alkotásokat a klasszikus művek mellett, megismertette közönségével a közelmúlt és napjaink magyar zenéjét és népszerűek kamarazenei és ifjúsági koncertsorozatai is.
Hamar Zsolt
Kocsis Zoltán halála után 2017 márciusától 2020 augusztusáig a a zenekarnál korábban éveken át első állandó karmesterként közreműködő, komoly nemzetközi karriert maga mögött tudható, Liszt Ferenc-díjas Hamar Zsolt töltötte be a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztját.
