Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművészt és karmestert látta Szatmári Róbert vendégül a radiocafé Enyhe katarzis című műsorában.
Az egy órás beszélgetésben szó esik arról, hogy mit lehetett tanulni a legnagyobb mesterektől a Zeneakadémián, arról, miért lehet a zene egyfajta spirituális gyógyszer, Mozart és Petőfi gyermeki mivoltáról és arról is, mennyiben fest valós képet a művészekről Milos Forman Amadeus című filmje.
A Kossuth-díjas karmester így nyilatkozott a koncertek lényegéről és a zenészek motiválásáról. „Három éve találkoztam Pep Guardiolával, bemutattak neki. Tudod, ő a Manchester City híres edzője most. És megkérdeztem tőle: Guardiola úr, én önnek nagy tisztelője vagyok, már amióta a Barcelona aranycsapatát edzette. Mi ugyanazt csináljuk. Én karmester vagyok, ön futballmenedzser. Én ott állok a zenekar előtt, egy hangot nem játszom, ön ott ül a kispadon, ön sem rúg bele a labdába, de mégis, a mi célunk az, hogy hogyan tudjuk a játékosainkat az egyéni százszázalékos potenciál közelébe vinni, de csapatszellemben.
Nagyon kíváncsi vagyok, mit mond a játékosainak mielőtt kimennek. Azt mondja, hú erre nem is gondoltam, ez egy jó hasonlat! Mikor kimennek a pályára az utolsó szavam az, ne próbáljatok tökéletesnek lenni, csak hangolódjatok rá a játékra, kerüljetek bele a flowba és akkor majd sikerül minden. És azt se felejtsétek el, hogy lehet, hogy ennek a több százezer embernek, aki itt van most, a foci az egyetlen szórakozása, okozzatok örömet!”
