Nem csupán egy generáció, de talán egy egész korszak veszett el a magyar emlékezetből. Kevés olyan magyar film készült, ami a második világháborúval foglalkozik, olyan pedig még kevesebb, amely a magyarországi harcok végével, a vereséggel – alulnézetből. Aracsi Norbert azonban pont erre a traumákkal teli, rövid időszakra cipeli magával nézőit – egy sötét, kegyetlen, fagyos gödörbe, ahonnan talán csak a sebtiben írt levelek jutnak ki… A magyar rendező kisjátékfilmjét több sikeres fesztiválszereplés után az HBO Max műsorán 15 ország nézői láthatják. A rendezővel beszélgettünk.
– Miért érezted fontosnak ezt a témát?
– Nagyon szeretem a magyar történelmet. Sokat olvasok bizonyos korszakokról, és ha van rá lehetőséget, megnézek filmeket is ezekkel kapcsolatban. Nos a második világháborúról iszonyat kevés film van ma Magyarországon, ezért szerettem volna kicsit kompenzálni ezt a hiányt.
– Szembetűnő, hogy bár ez egy háborús történet, mennyire személyes szinten maradtál. Semmilyen politika vagy történelmi vélemény nem keveredik bele a sztoriba érzésem szerint még sugalmazás szintjén sem. Miért választottad ezt a szemszöget?
– Egyrészt engem mindig az emberi történetek, a miértek, és a drámák foglalkoztatnak. Másrészről 25 perces filmben nem tudom megmutatni megfelelő módon ezeket a szegmenseket. A személyes tragédiák útján tudtam megfogni a nézőket erre a rövid időre. Remélem hogy ez sikerült.
– Ez azt is magában foglalja, hogy a pátosz helyét egy földszagú, kevésbé heroikus kép vette át. Miért érezted ezt fontosnak?
– Olyan filmet szerettem volna készíteni a kollégáimmal, ami nem egy kitalált, hős központú történetet mutat be, hanem ahogy említetted, egy földszagú, reális ábrázolást kövessen. Ennek a fontossága pedig az, hogy éreztessük, nem minden fekete és fehér egy háborús helyzetben. Vannak miértek, ebből fakadó döntések, melyeknek következményei vannak. Ahogyan ez a való életben is történik.
– Ebben a rövid játékidőben is sikerült több réteget is belesűríteni azzal, hogy a négy katona nagyon különböző időt töltött már a fronton, s mi a legkésőbb kiérkező szemszögét ismerjük meg legjobban.
– Tudatos döntés volt, hogy egy fiatal 18 éves fiú legyen a főszereplő. Nem titkolt szándékom ezzel, hogy ha a hasonló korosztályú fiatalok megnézik a filmet, könnyebben tudjanak azonosulni ezzel a történettel. Ez egy személyes döntés is volt, hiszen nagyon keveset tanulnak a fiatalok erről a korszakról. Abban reménykedem, hogy felkeltem a figyelmüket ezzel a filmmel.
– Gyakran előfordul, hogy az HBO rövidfilmeket is felvesz a kínálatába?
– Nemrég indult az HBO MAX, így gondolom idővel egyre több kisfilm fog felkerülni a kínálatba. Nagyon sok értékes kisjátékfilm van ami még bemutatásra vár. Szurkolok nekik, hogy nagyobb közönség is láthassa a történetüket.
Elfelejtett nemzedék
magyar filmdráma, 25 perc – HBO
