Így szólnak Bartók művei csembalón

Váradi Helga fotó: Martin Chiang

Különleges lemezbemutatóra kerül sor október 1-jén, a Zene Világnapján a Bartók Béla Emlékházban. Váradi Helga csembalóművész a svájci Claves gondozásában 2018 tavaszán megjelenő albuma Bartók Béla és a barokk zene kapcsolatát dolgozza fel.

Bartók Béla kutató szellemét nemcsak a Kárpát-medence népzenéje, a csillagok, a természet csodái foglalkoztatták. Barokk mesterek műveit tanulmányozó munkája 1921-ben és 1924-ben a budapesti Rozsnyai kiadónál látott napvilágot két kötetben, François Couperin és Domenico Scarlatti zongorára átszerkesztett műveivel.

Váradi Helga

Átfogó pedagógiai célzattal írt műve, az 1940-ben megjelentetett Mikrokozmosz pedig meglepő megjegyzést közöl előszava végén:

És ha már átiratokról van szó, azt is megemlíthetjük, hogy egynémelyik darab – így pl. a könnyebbek közül a 76., 77., 78., 79., 92., 104/b számú, a nehezebbek közül a 117., 118., 123., 145. számú clavicembalora is alkalmas. Ezen a hangszeren az oktávkettőzéseket regiszterek végzik.

Ez a kijelentés adta Váradi Helga 2018 márciusában megjelenő első, csembalón felvett szólólemezének alapgondolatát, mely Bartók Béla kísérletező, kutató szellemének kíván emléket állítani.

A lemezt historikus művek tagolják külön részekre – ezek köré csoportosulnak a Mikrokozmosz miniatúrái. A kölcsönhatások érzékletesen jelennek meg a párosításokban, a csembaló különösen plasztikusan, ritmikai hatásaiban elevenül hat a bartóki kompozíciókban. A zenei világok közt zajló párbeszéd során egy évszázadokat átívelő történet bontakozik ki – a csembalót pedig egy eddig kevésbé ismert oldaláról ismerhetjük meg.