Kezdődik a Bartók Világverseny és Fesztivál a Zeneakadémián

Szeptember 9-én indul a Bartók Béla szellemét, örökségét idéző, egyedülálló világverseny és fesztivál a Zeneakadémián.

„A Zeneakadémia küldetése, hogy Bartók Béla alma matereként gondozza a zeneszerző nemzetközi jelentőségű életművét. Zenei nagyhatalomként Magyarországnak kötelessége is élni e lehetőséggel, hiszen

Bartók szívében és lelkében mindig is magyar volt, műveivel hidakat képez nemzetek és kultúrák között.

Megtisztelő, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásra érdemesnek találta e kivételes rendezvényt. A Verseny fővédnökségét Áder János, köztársasági elnök és Lady Valerie Solti vállalta. Szándékunk, hogy Bartókot, mint embert is megismertessük, betekintést engedve a zenéhez fűződő viszonyának rejtelmeibe, így művei érthetőbbé, befogadhatóbbá válnak az érdeklődők számára” – hangsúlyozta Vigh Andrea, a Verseny alapítója és ötletgazdája, az egyetem rektora.

A megmérettetés igazi művészeti csemege, hiszen meghirdetését nem egyetlen hangszerre, hanem több kategóriában is tervezi a Zeneakadémia. Figyelemmel a világversenyek sorára is, idén a hegedűsöké a főszerep, két év múlva a zongoraművészeket, majd a kamarazenét és a vonósnégyeseket állítják középpontba. A zeneszerzőversenyt pedig a tervek szerint először 2018-ra hirdetikk meg: olyan zongoradarabokat várnak a jelentkezőktől, amelyek 2019-ben hangozhatnak fel.

„A program rendkívüli nemzetközi népszerűségnek örvend, és a hazai közönség is érdeklődéssel fogadta.

Kiemelendő a verseny fesztivál jellege,

amelyet a nyitónapon két alkalommal induló „Bartók Budapestje” túrák és a gyermekek számára szervezett rendhagyó Liszt-kukacok Akadémiája foglalkozások színesítenek.

Aznap 16 órától veszi kezdetét a verseny hivatalos megnyitója, nyilvános sorsolással, és az így kialakult sorrend szerint jutnak az elődöntőbe az ifjú művészek.

Ezt követően ingyenes minikoncertekkel adunk ízelítőt Bartók műveinek sokszínűségéből. A zeneszerző alkotásai iránt mélyebben érdeklődők számára a Bartók műveket tartalmazó fordulók előtt rövid ismertető előadásokat tartunk, hogy még inkább élvezetessé tegyük a versenyprogramokat” – tette hozzá Csonka András, a Zeneakadémia Koncert- és Rendezvényközpont programigazgatója.

Bartók Budapestje címmel szervez városnéző túrát a Zeneakadémia

Az ingyenes elő-és középdöntőket követően, amelyek főként Bartók hegedűszonátáiból és virtuóz darabjaiból állnak, a kamarazenekari és a nagyzenekari döntőn a versenyzőknek egyéb klasszikus művek előadásával is számot kell adniuk tudásukról. Szeptember 17-én, a Gálakoncerten hirdeti ki a nemzetközi zsűri a Verseny győzteseit, akiknek játékát a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri Kovács János vezényletével.

A verseny részletes menete

A három kontinens 17 országából érkező 47 versenyző elsőként Bartók 1. vagy 2. rapszódiájának legalább egy tételét, illetve Bach hegedű szólószonátáinak és partitáinak minimum egy tételét adják elő, összesen legfeljebb 18 percben.

A középdöntőben Bartók hegedűszonátáiból, illetve a hegedűirodalom legjelentősebb szonátáiból és virtuóz darabjaiból összeállított 30 perces programmal mérik össze tudásukat a versenyzők.

A kamarazenekari döntőbe továbbjutó 6 versenyző egy-egy Mozart hegedűversenyt ad elő, s a végleges helyezések végül a nagyzenekari döntő során alakulnak ki, melyben Bartók, Beethoven, Brahms vagy Csajkovszkij versenyművét szólaltatja meg a három legjobbnak ítélt versenyző a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével, Kovács János vezényletével.

A Verseny nyertesének kihirdetésére szeptember 17-én a gálakoncerten kerül sor.

A zsűri tagjai: Salvatore Accardo (a zsűri elnöke); Kelemen Barnabás, Qian Zhou, Takashi Shimizu, Joel Smirnoff, Szabadi Vilmos, Ivan Ženatý hegedűművészek, dr. Tallián Tibor zenetörténész, valamint Krzysztof Wegrzyn, a Joseph Joachim Nemzetközi Hegedűverseny alapítója és művészeti vezetője

Szeptember 14-én kezdődik a verseny tudományos kísérőprogramja az MTA BTK Zenetudományi Intézet szervezésében, Bartók és a hegedű címmel.

„Bartók életművében a hegedű éppolyan fontos szereplő, mint a zongora,

bár Bartók maga nem tanult hegedülni, nem játszott a hangszeren, mégis, mindent tudott róla. A világ élvonalába tartozó Bartók-kutatók, valamint fiatal, még tanulmányaikat folytató doktorandusz és mesterképzős muzikológus hallgatók fogják ennek a különleges és páratlan, a Bartók által gyűjtött és megismert népzenékhez ezer szállal kötődő világnak mélységeit feltárni, ékköveit felmutatni – mondta Richter Pál, a LFZE Népzene Tanszékének vezetője, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója.

A Bartók Világverseny és Fesztivál sajtótájékoztatója – fotó: Felvégi Andrea

„Könnyebbség és egyben hatalmas felelősség is magyar versenyzőként részt venni a nemzetközi fesztiválon” – így nyilatkozott Varga Oszkár, a megmérettetés egyik hazai pályázója, aki három Bartók Duót játszott a sajtótájékoztató résztvevőinek hegedűstársával, Osztrosits Évával. A fiatal művész nem versenytársakként, hanem kollégákként gondol a többi résztvevőre. Számára

rendkívüli szellemi kihívás a több fordulóra egyszerre készülni,

de úgy véli, hogy az is nyer a részvétellel, aki végül nem lesz díjazott.

A Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából útjára indított Bartók Világversenyre és Fesztiválra 44 000 euró összdíjazású: az első helyezettet 22.000, a másodikat 14.000 euróval, a harmadikat 8.000 euróval jutalmazzák; emellett számos különdíjat ajánlottak fel a verseny támogatói és partnerei.