Néhány nappal azután, hogy a Bostoni Szimfonikus Zenekar fuvolistájának egyenrangú fizetésre irányuló perindítványa nyilvánosságra került, fellépését a Tanglewoodban rettentő tapsvihat övezte. Az ováció nem csak a közönségből jött, hanem a színpadtársaktól is.
Sosztakovics V. szimfóniájának előadását követően, amely ismétlődő fuvolaszólókat tartalmaz, Andris Nelsons karnagy felkérte Elizabeth Rowet, hogy álljon fel. (Az előadások után gyakori, hogy külön meghajlásra kérik fel azokat a zenészeket, akik a darab során szólót játszanak.) Ezúttal a fuvolistának szóló taps egyben azt is jelezte, hogy a közönség és színpadon jelenlévő zenészek is támogatják az egyenlő fizetésért folytatott példátlan jogi küzdelmét.
A Rowenak szóló, színpadról jövő heves taps ellentétben áll más zenésztársak csendes nyilvános reakciójával. „Biztosan megdöbbentek” – jegyezte meg a fuvolista ügyvédje egy újabb interjúban. „A zenekar olyan, mint egy család és a viták elkerülhetetlenek. Azonban a jogviták aligha gyakoriak.”
A fizetésbeli összehasonlításban érintett első oboista, John Ferrillo és Elizabeth Rowe egymás mellett ülnek a zenekar fúvósszekciójában. A két zenész viszonya a történtek ellenére mélyen kollegiális – a fuvolista ügyvédje és zenekaron belülről jövő források szerint is. John Ferillo egy támogatói nyilatkozatot adott ki kollégája ügyében.
Úgy gondolom, hogy Elizabeth a társam, velem egyenrangú és megilleti a kompenzáció.
A fuvolista ügyvédje megjegyezte, hogy nagyon ritka, amikor az összehasonlított fél egyetért a panasszal. „Az évek során, mióta ezzel foglalkozom, csupán egyszer fordult elő ilyen, 1981-ben.”
Egészen biztos, hogy Elizabeth Rowe esete mérföldkő lehet más szakmák történetében is.
