Jean-Louis Lully ugyanúgy zeneszerző volt, mint testvérei, Louis és Jean-Baptiste. Sikerük és tehetségük azonban meg sem közelítette apjuk, tálentumát.
Jean-Louis Lully 1667. szeptember 24-én született, és apja halála után több udvari pozíciót is megörökölt, köztük az opera vezetését. Mivel alig 20 éves volt, ezt a kinevezést elhalasztották, korai halála (1688. december 23.) miatt nem tudhatjuk, hogyan vitte volna tovább az apai örökséget.
Giovanni Battista Lulli néven született, Jean-Baptiste Lully néven lett ismert a barokk zeneszerző, aki volt kukta, zeneapród és olasztanár, remekül táncolt, több hangszeren játszott, XIV. Lajos pedig udvari zeneszerzőjévé nevezte ki.
Az idősebb Jean-Baptiste Lully 1632. november 8-án született Firenzében, és 1687. március 22-én hunyt el Párizsban.
Több Molière-darab zenei betétjét komponálta, de viszonyuk megromlott. 1672-ben megnyitotta saját színházát, később Molière teátruma is az övé lett. Tehetség mellett rendkívüli becsvágy is jellemezte őt. Bizarr körülmények közt halt meg. Saját Te Deumanak vezénylése közben karmesterbotjával megsebezte lábát, a seb elfertőződött, és rövid idő múlva meghalt. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a koncertet XIV. Lajos felépülése alkalmából tartották.
Megteremtette a francia operastílust, az udvari balettet és a zenés vígjátékot. Operáiban fontos szerepet kap a balett – nem csupán táncbetét, hanem aktív részese az operai történésnek – és a kórus – drámai hátteret szolgáltatva a cselekménynek -, Lully jelentősége ezért korszakosnak tekinthető.