2019/2020 tanévtől a Zeneakadémia, azon belül az Ének tanszék megalapítja az Ilosfalvy Róbert díjat. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.
Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora és Meláth Andrea, az Ének tanszék vezetője ezzel a díjjal szeretnék tovább ösztönözni a diákokat. Az elismerést minden tanévben egy tanuló kaphatja meg, aki a tanári kar döntése alapján az adott évben – nemtől és kortól függetlenül – a legméltóbb az emlékplakettre szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata által.
Az intézmény vezetőinek elismerése mellett a díj egy fellépési lehetőséget is kínál, hiszen a bemutatkozás nagyon fontos egy ifjú növendék számára. Ezt látja Dr. Vadász Dániel is, aki a CoOpera Produkció keretein belül ajánlotta fel a díjazottnak ezt a lehetőséget.
A díj Boncsér Árpád szobrász és Kecskés Zoltán asztalos alkotása.
Ilosfalvy Róbert tanulmányait 1946–1949 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ének szakon végezte Molnár Imre és Jászó Györgyné növendékeként, 1950–1953 között pedig Lendvai Andornál. 1949–1955 között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Énekkarának tagja lett mint szólista. 1954-ben debütált az Operaházban Erkel Hunyadi László című operájának címszerepében.
1966-tól másfél évtizedet töltött külföldön mint a kölni Operaház állandó tagja, és más nagy zenés színházak, mint a San Franciscó-i, a müncheni, a hamburgi, a stuttgarti, a madridi, a római Operaház, a New York-i Carnegie Hall és a londoni Covent Garden vendégművésze.
1982-ben visszatért Budapestre mint az Operaház magánénekese. 1992-től a társulat örökös tagja. Különlegesen szép, olaszos hangjának köszönhetően elsősorban drámai és hősi szerepeket játszott, kevesebb lírait.