A padlás a Vígszínházban már megélt egy ezredfordulót, 33 évet, több mint egymillió nézőt, eljutott a világ távoli tájaira is a 999. stream-ünnepen, november 20-án pedig végre eljön az 1000. előadás ideje is. A darab szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. A Marton László rendezésében bemutatott előadás 13 karakterének bőrébe az eltelt évek során közel 100 színész bújt, de nemcsak a színpadon váltották egymást a generációk, hanem a nézőtéren is.
1988. január 29-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb magyar zenés színpadi művét a Vígszínházban. „A padlás az én hitvallásom. Választ keres örök kérdésekre: miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább” – mesélte Sztevanovity Dusán, aki egy álmatlan éjszakán, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában, egy ég és föld közötti helyen, papírra vetett egy négy oldalas szinopszist. Nem sokkal később a zsennyei alkotótóházban, ahova Presser Gáborral egy lemez munkálatai miatt utaztak le, egy esős napon letette a zeneszerző elé a darab szinopszisát, aki elolvasta, majd zongorához ült, és – ha az emlékek nem csalnak – megszületett a Fényév távolság című dal, és egy sor, melyet azóta is generációk énekelnek: „Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.”
A padlás első olvasópróbáját 1987. november 30-án tartották, a rendezői székbe Marton László ült, dramaturgként pedig Radnóti Zsuzsa csatlakozott – az addigra már Horváth Péter íróval is kiegészült –alkotói csapathoz. A cél az volt, hogy egy olyan darabot állítsanak színpadra, ami nemcsak a gyerekek számára érdekes, de a felnőtteket is megérinti. Mindenkihez szól: 9-től 99 éves korig.
Sok minden nem volt ideális a próbafolyamat során: a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon próbáltak, pénzhiány miatt a díszletet – Robinson kivételével – korábbi előadások színpadi kellékeiből kellett összeállítania Fehér Miklósnak és csapatának, Jánoskuti Mártának a jelmezekre szintén csak fillérek jutottak, sőt Presser Gábor a zenét is egyedül játszotta fel, mert zenészekre sem tudtak költeni. Ma már legendás történet, hogy palacsinta helyett azért született dal a szilvás gombócról, mert Radnóti Zsuzsa édesanyja többször azzal vendégelte meg az alkotókat.
A padlás premierje Kaszás Attila, Igó Éva, Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Rudolf Péter, Pápai Erika, Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András szereplésével hosszú percekig tartó vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások. Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők. Igó Éva kezdetben Süniként lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvás gombócot és járja a tarantellát. Az előadásban legtöbbször Pápai Erika lépett színpadra, aki az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, később pedig újra Kölyök karakterét játszotta.
Az előadás díszlete az eltelt 33 évben nem változott, Robinson, a szuperintelligens számítógép is csak kisebb javításokon esett át. A padlásnak több ikonikus kelléke is van. A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette, 12 lapból áll, különleges hajtogatási technikával rendelkezik, amit minden Hercegnek és a jelenetet előkészítő kellékeseknek is meg kell tanulnia. Legnagyobb mágusa mind a mai napig az első Herceg, Méhes László volt, aki számtalan hajtogatási trükkel lepte meg a közönséget és kollégáit is. Szilvás gombócból előadásonként kb. 20 darab szerepel. Elkészítésük nem kis feladatot rótt egykor alkotóira, hiszen valódinak kell kinézniük, és mivel az egyik jelenetben egymásnak dobálják a színészek, ehhez megfelelő súllyal kell rendelkezniük, strapabírónak kell lenniük és nem koppanhatnak földet érés esetén. A szilvás gombóc állományt időről időre fel kell újítani, és pótolni is kell: előadás számtól függően egy évben átlagosan 30-50 új szilvás gombócot kell legyártatni. És vannak olyan kellékek is, amelyek november 20-án ezredik alkalommal kerülnek fel a színpadra: ilyen a hintaló, a Shakespeare kép, az óra és a bilincs.
Bár a Vígszínház már tavaly is készült az ezredik előadásra, a pandémiás-helyzettel járó színházbezárás miatt akkor végül a 999. előadást ünnepelték meg világszerte stream-közvetítés segítségével. November 20-án azonban újra nézők előtt nyílik ki a varázskönyv, röpül a szilvás gombóc, és végre élőben szurkolhatunk Rádiósnak, Süninek és a szellemeknek. „Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható.”
