Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festményének jelentésén máig vitatkoznak a szakértők. A Virág Judit Galéria december 19-i árverésen két másik külföldről hazatérő magyar remekművel együtt kerül kalapács alá.
Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintért indul. A festőóriás művei közül alig több, mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el. A Virág Judit Galéria emellett két olyan festményt, Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képét is bemutatja, amelyek a galéria értékmentő tevékenysége révén most először láthatóak Magyarországon.
Kétségtelenül Csontváry életműve az egyik legkülönlegesebb a magyar festészet történetében. Kora egyetlen irányzatához sem tartozott, a mindenséget magában foglaló, új, transzcendentális világkép megalkotásán dolgozott. A most aukcióra bocsátott Titokzatos sziget (1903) című festmény a legrejtélyesebb műve, melynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejtenie a művészettörténészeknek. Talán a leginkább elfogadott értelmezés, hogy a Holtak szigete látható a képen.
A képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére csupán egy apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi. A Titokzatos sziget rejtett szimbolikája tovább erősítheti a festő izgalmas személyisége és életműve körül – már életében – kibontakozó mítoszt.
„A Titokzatos sziget Csontváry legtalányosabb kompozíciója. Az sem egészen világos ugyanis, hogy mit is látunk a képen. Az azonban biztos, hogy ez a fajta látomásos, a valóságos térbeli és logikai összefüggéseket csaknem figyelmen kívül hagyó szürrealitás szinte idegen Csontváry művészetétől.
A legtöbb ilyen szürrealisztikus jellegű kompozíciót (mint például a Hajótörés vagy a Hídon átvonuló társaság) 1903 körül találjuk meg az életműben. Ismeretes, hogy Csontváry 1903-ban, Gibraltárból Betlehembe hajózván Máltánál súlyos tengeri vihart élt át, de visszaemlékezéseiből azt is tudjuk, hogy az 1879-es szegedi árvíz önkéntes mentési munkái során nem kevésbé traumatikus élmények érték. Nem véletlen, hogy a „tenger” – ahogy a Szegedet elborító vízre emlékezett a festő –, amely mindig fenyegető élményeket tartogatott számára, alig inspirálta tájképfestészetét.
Mindez talán csekély mértékben, de magyarázata lehet annak, hogy a jelen kép meghatározó motívuma, a tenger dominanciája miért zilálja szét a Csontvárynál egyébként mindig olyan feszes és koherens tájábrázolási logikát. Ez a kép a rossz emlékek, a negatív természeti tapasztalatok baljós és vizionárius megörökítése, ahol a művész képzeletbeli nézőpontja sem a mindig megszokott szárazföldön, a parton helyezkedik el, hanem a bizonytalanban, vagyis a vízben, a tengerben.
A titokzatos sziget kisméretű kép. Ez a körülbelül 35×50 cm-es méret kizárólag az életmű korai korszakában készült műveken alkalmazta a művész. Az első festményként számon tartott Pillangók (1893) csaknem pontosan ugyanekkora. Hasonlóan kisméretű képekkel 1901 után nem találkozunk.”– Bellák Gábor, Csontváry 163, Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2016, 74.o.
A Csontváry-életmű ismert alkotásainak száma viszonylag csekély, mintegy 100 képről tud a magyar művészettörténet.
A magyar festőóriás műveinek nagy részét közgyűjtemények és múzeumok őrzik, a magánkézben lévő festményeinek legnagyobb része olyan gyűjteményekben van, ahonnan várhatóan egyhamar nem fognak visszakerülni a műkereskedelembe. Egy Csontváry festmény felbukkanása ezért is kivételes pillanat, mely nagy szenzáció a magyar műgyűjtésben.
A festőművész árverésen értékesített képei közül legdrágábban, 240 millió forintért, a Traui tájkép naplemente idején című kép kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es aukcióján. Ezzel az árral azóta is tartja a magyar aukciós rekordot. 2006-ban a Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményt 230 millió forintért árverezte el a Kieselbach Galéria, a Hídon átvonuló társaság 180 millió, míg az Olasz halász című alkotása 140 millió forintért kelt el.
A Virág Judit Galéria munkatársai tudatosan dolgoznak azon, hogy a legjelentősebb magyar festőművészek külföldön lévő, hazánkban akár ismeretlen alkotásai visszakerüljenek Magyarországra.
Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben (1909) című olajképe utoljára a negyvenes években volt hazánkban kiállítva, majd eltűnt,
mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy, a 70-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó, angol diplomata, „korának James Bondja” vásárolta meg.
A tüzes színekkel megfestett merész kompozíció egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt. Rippl-Rónait fiatal kora óta szoros barátság fűzte Kunffy Lajoshoz. A két festő életútja összefonódott, hiszen nemcsak szülővárosuk volt közös, hanem mindketten hosszú éveket töltöttek egyidőben Párizsban. Nyaranta is rendszeresen együtt látogattak haza „Kaposba,” illetve Somogytúrra. A két festő kapcsolata Rippl-Rónai Róma-villába való költözésének idején még szorosabbá vált, melyről az ekkor készült barátság-képek, azaz az egymásról, és feleségeikről festett portrék tanúskodnak. Rippl-Rónai a képet a Kunffy-birtokon festette, minden bizonnyal 1909 nyarán, az ún. kukoricás korszak kezdetén.
A kalapos hölgy Kunffy Lajos festőművész felesége, Tiller Ella, a gyönyörű, szellemes és művelt zongoraművésznő.
A Kunffy feleségét ábrázoló képek közül jelenleg három pasztell és két olajképet ismerünk. A két nagyobb méretű pasztellkép a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, illetve a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdonában van, a harmadik kisebb darab pedig lappang, csak egy fekete-fehér fotón láthatjuk. Az Elegáns úriasszony a kertben a Kunffy-ciklus egyik hiányzó láncszeme.
Schönberger Armand az 1920-as és 1930-as években többször állított ki Szlovákiában, ahol számos főművét meg is vásárolták, így Magyarországon ezeket még sosem láthattuk.
Aktos kompozíciónak egyik leggyönyörűbb darabja az 1932-es Aktok gyümölccsel című kép, ami az elmúlt közel kilencven évben egy szlovák család birtokában volt. A pályájának egy korábbi pontján a szobrászattal is kacérkodó művész festészetében a plasztikus alakítás tanulságait is sikerrel ötvözte, ennek egyik legékesebb példája az Aktok gyümölccsel nőalakjainak szinte faragott, és simára csiszolt márványszoborként való megformálása. A hűvösen kristálytiszta aktok és a belső fényben izzó gyümölcsök, valamint drapériák rendkívül dekoratív és ünnepélyes hangulatú együttese Schönberger közönség által leginkább kedvelt műtípusába tartozik.
A három remekmű további 204 műalkotás – köztük Kádár Béla Zene, Vaszary János Akt Buddhával és Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció című festménye – társaságában december 4. és 18. között tekinthető meg a Virág Judit Galériában.
Az aukciós kiállítás december 4. és 18. között tekinthető meg ingyenesen a Virág Judit Galériában, az árverést december 19-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg.
