Sőt, ha pontosak akarunk lenni, egy földrajz tankönyvért. A Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban ugyanis annak készült. Selma Lagerlöf pedig nemcsak ebben volt az első, hanem nőként is elsőként tudhatta magáénak a díjat.
Selma Lagerlöf 1858. november 20-án született Marbackában Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf néven múltú földbirtokos nemesi család hat gyerekéből az ötödikként. Csípősérüléssel született, emellé hároméves korában gyermekbénulást kapott, így csak nehezen tanult meg járni, felnőtt korában is bicegett. A korabeli szokásoknak megfelelően őt és testvéreit otthon taníttatták a szüleik. Ennek az oka a kor svéd iskolarendszerének fejletlensége volt, melynek újraszervezéséhez később maga is hozzájárult. Egészen 24 éves koráig odahaza tanult magántanárok és mesélő kedvű anyai nagyanyja segítségével.
Ezt követően Selma beiratkozott a stockholmi tanítóképző intézetbe, ahol tanítónői oklevelet szerzett, majd állást vállalt egy leányiskolában. Ekkor azonban édesapja alkoholizusa és könnyelvű életvitele miatt a család elvesztette a marbackai családi birtokot, majd édesapja is elhunyt. 1891-ben egy folyóirat pályázatán első díjat nyert a Gösta Berling története első fejezetével. A teljes regény, mely a szerző 33 éves korában jelent meg a svéd újromantika legnépszerűbb alkotása lett. Meg is filmesítették 1924-ben az akkor 19 éves Greta Garbóval a főszerepben.
1894-ben a Láthatatlan láncok című elbeszéléskötettel jelentkezett, majd egy év múlva elnyerte a Svéd Akadémia ösztöndíját. Ekkor vált lehetővé, hogy otthagyja a tanítást és már csak az írásnak szentelje magát. 1904-ben kísértethistóriával, az Arne úr kincse című romantikus rémregénnyel lepte meg olvasóit. A titokzatosság ennek a kalandos-fantasztikus regényének a legjellemzőbb vonása is. Ebből a művéből is született filmes feldolgozás 1919-ben. Az írónő regényei különösen népszerűek voltak a korai filmgyártás korai korszakában. Számos alkotását dolgozták át filmre.
1894-ben ismerkedett meg a gazdag zsidó kereskedőcsaládból származó Sophie Elkan írónővel, aki élete legnagyobb szerelme lett, szenvedélyes levelezésük később könyv formában is megjelent. A barátnők 1899-1900 telén Egyiptomban és Palesztinában tartózkodtak, ez az élmény ihlette Lagerlöf Jeruzsálem című kétkötetes regényét, amelyet sok kritikusa pályája csúcsának tart. 1996-ban Bille August készített belőle megrázó erejű filmet. Vallásos élmény, emberszeretet, a svéd parasztok élete és munkája tárul ki egyszerre valósághűen és meseszerűen. Sejthető belőle az írónő érdeklődése a misztikus tanok iránt. Még a spiritizmus is foglalkoztatja képzeletét. Ő maga nem lesz misztikus, legkevésbé spiritiszta, de jól érezhető az a meggyőződése, hogy az érzékelhető anyagi világon kívül és túl van egy tapasztalattal meg nem közelíthető valóság, amely nagy hatóerő a mi számunkra is. A vallási legendák mellé egyre jobban felzárkóznak a skandináv sagák regék, mondák, hőstörténetek.
Ugyanebben az évben elnyerte a Svéd Akadémia nagy aranyérmét. 1905-ben megbízást kapott: írjon az átszervezett svéd népiskolai oktatás számára egy honismereti tankönyvet. Két évig kutatott és két évig dolgozott a művön, amely Nilss Holgersson csodálatos utazása Svédországban címmel mindmáig talán a világirodalom egyik legnépszerűbb meseregénye, annak ellenére, hogy eredetileg földrajzi olvasókönyvnek készült.
1907-ben választották az uppsalai egyetem díszdoktorává, 1909-ben első nőként megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A pletykák szerint már évek óta szerepelt a jelöltek listáján, volt azonban egy elszánt ellenlábasa a tagok között. Az illetőt végül 1909-ben leszavazták az írónő támogatói, így az indoklás szerint „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”.
A díjjal járó pénzösszegből visszavásárolta ősei marbackai birtokát – magát a házat már korábban visszaszerezte, ekkor ezonban a környező földeket is meg tudta vásárolni -, s életének hátralévő részét itt töltötte. 1912-ben a Nemzeti TBC-ellenes Egyesület kérésére megírta A halál kocsisa című kisregényét, amelyből Victor Sjöström rendezett filmet.
1913-ban beválasztották a Svéd Akadémia tagjai közé – szintén első nőként került be a testületbe.
Eddigre a már világhíres, mindenütt sikeres írónő otthon Svédországban nemzeti intézménnyé vált. Vidéki otthonát híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok keresték fel. Felkeresték a pedagógusok, olykor az iskolák kisdiákjai is tanítóik kíséretében. Megfordultak nála az oktatás-nevelés hivatalos illetékesei is. Az ő kérelmükre vállalta az egész alsófokú oktatás újraszervezését. Ugyanígy jelentékeny szerepe volt az emberbaráti és jótékony célú egyesületek munkájában is.
Az I. világháború utáni években megírta a gyermekkorát felidéző trilógiáját (Amikor én kislány voltam, Egy gyermek emlékei, Selma Lagerlöf naplója). 1925-től írta a szülőföldjén játszódó, négyrészesre tervezett történelmi regényfolyamát, amelyből csak három kötet készült el.
Az 1930-as évek végén fokozódó aggodalommal figyelte a nácizmus térhódítását, minden erejét és pénzét a menekülők megsegítésére fordította. Amikor a szovjetek megtámadták Finnországot, a Nobel-díjjal kapott érmet elküldte a finn kormánynak segítségként, de Helsinkiben nem fogadták el az ajándékot, és visszaszolgáltatták az aranymedált az írónőnek.
Az írónő, akinek minden művében a szereteté és jóságé a főszerep. Regényei sajátos ötvözetei a realizmusnak és a meseszerűségnek. Ez egyszerre vallásos és a szocialista munkásmozgalmat dicsőítő mű. A munkásmozgalom kétkedve fogadott jelenlétében felismeri ugyanazt az emberszeretetet, ami a krisztusi tanokban vált eszmévé és gyakorlattá. A vallási legendák mellé egyre jobban felzárkóznak a skandináv regék, mondák, hőstörténetek.
Az emberiség egyik legsötétebb korszakát már nem élte meg, 82 éves korában, 1940. március 16-án marbackai otthonában agyvérzésben meghalt.
Nils Holgerson alakja máig népszerű, számos szobra áll Nilsnek és a libáinak a regénybeli útvonala mentén. Itthon az 1988-ban a tévében vetített Nils Holgerson csodálatos utazásai az 1980-as svéd–csehszlovák–japán koprodukcióban készült, 52 részes rajzfilmsorozat miatt örevend nagy népszerűségnek.
