A múlt héten járta be a hír a sajtót, hogy egy biztonsági őr golyóstollal berajzolta az alakok szemét az egyik gondjaira bízott festményen, mert zavarták az arctalan figurák. A múzeumi alkalmazott ezzel Anna Leporszkaja 1 millió dollárt érő festményét tette tönkre egy jekatyerinburgi kiállításon. A történet azonban nem egyedi. Hogy megmutassuk, milyen gyakran fordulnak elő térben és időben is a hasonló esetek összegyűjtöttünk néhány példát, amiket több esetben videóra is vettek az intézmények.
Műalkotás megfejtve
Szintén tollat választott fegyveréül az a 91 éves német nő, aki gyakorlatilag megfejtette a nürnbergi múzeumban kiállított Reading-work-piece című 1965-ben készített alkotást. A hölgy azzal védekezett, hogy ő csak követte a művön található utasításokat. Arthur Köpcke munkája egy keresztrejtvényt ábrázol, az alkotáson szerepel az „Insert Words” felirat is, amely arra szólít fel, hogy töltse ki a keresztrejtvényt. A nyugdíjas csoportot vezető Gerlinde Knopp az eset kapcsán a BBC-nek elmondta, hogy a kiállításon sok interaktív művészeti alkotás szerepelt, emiatt könnyű volt összetéveszteni egy olyan munkát, ami szintén azok közé volt sorolható.
A múzeum szakértői szerint a műalkotás restaurálható volt. A magángyűjteményből kölcsönzött képet egyébként 80 ezer euróra (25 millió forintra) biztosították. A szóvivő hozzátette, hogy a nő ellen rongálás miatt indult vizsgálat, de nem feltételezik, hogy direkt akarta tönkretenni a képet.
Túl lelkiismeretes takarítók
A kortárs művészettel kapcsolatban állandó poénforrás, hogy nem lehet megállapítani, mi is a művészet. Ruben Östlund A négyzet című filmjében erre játszik rá, amikor egy kis földkupacokból álló műtárgyat felsöpörnek a takarítók. Hasonló történt a valóságban a svájci Carol May-jel, aki néhány más művésszel együtt egy hongkongi hotelszobában állította ki műveit. A hotel takarítószemélyzete azonban túl lelkiismeretesnek bizonyult, ugyanis az véletlenül kidobták az alkotó Unhappy Meal című szobrát. Mentségükre legyen mondva, hogy az alkotás megszólalásig hasonlít egy egyszerű, McDonald’s-os Happy Meal dobozra, csak az ikonikus mosolyt megfordították, így az lefelé biggyed.
Dominóeffektus
A legtöbb műtárgyak megrongálásáról szóló sztoriban fotózás közben történik a baleset. Ennek egyik leglátványosabb példája a 2017-es Los Angeles-i Simon Birch-kiállítás, ahol az egyik szelfiző látogató nekiesett egy tárolónak, ami aztán dominóként feldöntötte az egész mögötte levő sort. A fehér, oszlopszerű tárolók tetején a Hongkongban dolgozó Simon Birch, valamint kollégái, Gabriel Chan, Jacob Blitzer és Gloria Yu koronaszerű objektjei voltak kiállítva. Az alkotások némelyike fából, nylonból vagy fémhulladékból készült, mások azonban aranyból, ezüstből vagy márványból.
„Három szobor tartós sérüléseket szenvedett, a többi változó mértékben károsodott” – nyiltkozta Yu a Hyperallergic-nak. Becslése szerint összesen 200,000 dollárnyi kár keletkezett a kiállításon.
Póttökre volt szükség
Ugyanebben ez évben, ugyancsak egy félresikerült szelfi miatt kellett bezárni egy időre Yayoi Kusama kiállítását, az Infinity Mirrors-t a Hirshhorn Museum-ban. Az egyik látogató ugyanis éppen magát fotózta, a művész legújabb tükörtermében, a „Infinity Mirrored Room — All the Eternal Love I have for the Pumpkins” (2016), – A végtelenül tükrözödö szoba – Végtelen és örök szerelmem a tökök iránt” elnevezésű teremben, amikor ráesett a világító tökszobrok egy csoportjára és összetörte az egyik üvegből készült alkotást. Mindez annak ellenére történt, hogy Kusama tükörtermeiben egyszerre legfejebb 3 látogató tartózkodhat maximum fél percig. Szerencsére a történet jól végződött, a tárlat mindössze egy nap után újranyitott, a japán művész pedig intézkedett, hogy néhány héten belül érkezzen egy póttök a helyszínre.
És ez vajon hogy működik?
Egy óramúzeumba nyilvánvalóan a szerkezetek iránti kíváncsiság viszi el az embert, azonban ennek a szenvedélynek talán megálljt kéne parancsolni a szerkezeti vizsgálatoknál. Következő történetünk szereplője 2016-ban tért be a pennsylvaniai Nemzeti Óramúzeumba, Észak-Amerika legnagyobb ilyen gyűjteményének otthonába. Itt pedig annyira magával ragadta az egyik szerkezet, hogy nekiállt behatóbban megvizsgálni a nehezékek és mutatók állítgatásával, amelynek a végén az egész órát leverte a falról. A szobor az iowai művész, James Borden alkotása. Ahogy az alkotó más művei, ez is kerekek, nehezékek, fékek és egyéb darabkák bonyolult rendszere. Valószínűleg ennek próbált utána járni a megbabonázott látogató is.
A múzeum illetékesei elmondták, hogy az eset következtében a mű néhány hónapos javításra szorul ugyan, amelyet házon belül meg tudnak oldani, de azt követően visszakerülhet a falra. Úgy vélik a lelkes látogató csak be akarta indítani a szerkezetet, hogy lássa, hogy működik, ezért nem is tettek feljelentést ellene.
Gyerekek vs modern művészet
És ezek még csak a felnőttek voltak. Szintén a Hyperallergic számolt be róla, hogy a Tate Modern egyik kiállításán Donald Judd cím nélküli, 1980-ban készült szobrán bújócskáztak és feküdtek gyerekek. Az esetről beszámoló galerista felhívta a gyerekek szüleinek figyelmét arra, hogy a csemetéik egy 10 millió dollár értékű műalkotást használnak mászókának, mire azt a választ kapta, hogy nyilvánvalóan semmit nem tud a gyerekekről.
Persze akadnak olyanok is, akik szinte kihívják maguk ellen a sorsot. Mint az a két nő, akik 2016-ban úgy érezték, két háromév körüli kisfiúval a Sanghaji Üvegmúzeum a legjobb programválasztás. A biztonsági kamerák felvételein látszik, ahogy a gyerekek a korlátokon belül játszanak az egyik szoborral. Megfogják és meglendítik a tárgyat, ami néhány kisebb koccanást még kibírt, azonban az utolsó lendítés után látszik, ahogy darabokra hullik. A két felnőtt pedig mindeközben filmezi a kisfiúkat a telefonjával.
A Várakozó angyal című szobor egy úttörő kínai üvegművész, Shelly Xue alkotása. Az üvegdarabkákból álló mű két felfüggesztett angyalszárnyat formáz. A művész 27 hónapig készítette azt és az újszülött lányának ajánlotta az alkotást. Xue úgy döntött nem hozza helyre a kárt, hanem Törött címmel mutatja be a sérült darabot. Arról nem érkeztek hírek, hogy a gyerekek vagy a szülők milyen retorziókra számíthatnak. Azonban a műalkotás mellé betettek egy monitort, amelyen végtelenítve játsszák le a biztonsági kamerának az esetről készült felvételeit.
Gyerekökölnyi lyuk
Véletlenek is akadnak persze. Ennek a 12 éves fiúnak elég volt egyetlen figyelmetlen pillanat az osztálykiránduláson, hogy véletlenül kilyukasszon egy 17. századi festményt. A csoporttal sétáló gyerek épp másfelé figyel, amikor megbotlik, ösztönösen kinyújtja a kezét és megtámaszkodik a legközelebbi falba, amelyen sajnos egy festmény is volt. Mégpedig Paolo Porpora Virágok című alkotása.
A fiú ezen ütött egy gyerekökölnyi lyukat, amikor a kötelen átesve megtámaszkodott. A The Face of Leonardo, Images of Genius című tajpeji tárlat illetékesei elmondták, hogy ezeknél az értékes és ritka vásznaknál minden őket érő károsodás maradandó. Szerencsére a fiúnak és szüleinek nem kell kifizetnie az 1,5 millió dollárra becsült festmény restaurálását, viszont a gyereket kitiltották a múzeumból.
Köszönjük, hogy összetörted!
Más intézmények nem ilyen szigorúak, sőt. 2015-ben egy izraeli kislánynak kifejezetten hálásak voltak az ügyetlenségéért. A jeruzsálemi Izrael Múzeumban a ritka egyiptomi, bizánci és római tárgyakat bemutató tárlaton egy kislány véletlenül fellökött egy tárolót, amiben egy 2000 éves római üvegváza volt. A váza egy korábban keletkezett repedés mentén eltörött, azonban a múzeum illetékesei rögtön restaurátohoz küldték a tárgyat, amely legnagyobb meglepetésükre jobb állapotban van, mint valaha. A korábbi repedés sem látható már rajta.
Nem csak a múzeumi tárgyak vannak veszélyben, a köztéri szobrok, sőt, műemlékek is többször estek már áldozatul a szuvenírt gyűjtő vagy fényképezkedő turistáknak.
Mínusz egy király
A lisszaboni Rossio állomáson egy 16. századi portugál király szobrát törte darabokra 2016-ban egy turista, aki szelfizés közbe lelökte a földre. A 24 éves férfi felmászott a Dom Sebastiãót ábrázoló szobor talapzatára, amely egy falifülkében állt az állomás bejáratának két kapuja között. A király, akire a 126 éves szoborral emlékeztek a marokkó elleni keresztes hadjáratban esett el. A mindössze 24 éves uralkodó testét sohasem sikerült kétséget kizáróan azonosítani. Így keletkezett az a legenda, hogy a király életben maradt és egy napon visszatér a trónjáért, ha Portugáliában rossz idők járnak.
A vasútállomás épületét, mely műemlékvédelem alatt áll, José Luís Monteiro portugál építész tervezte és 1890-ben fejezték be az építését. Az elkövető az eset után megpróbált kereket oldani, de a rendőröknek sikerült őrizetbe venniük.
Szuvenírek
Egy 55 éves amerikai sebész úgy gondolta jó ötlet összemérni a tenyerét egy 600 éves Szűz Mária szobor kezével. A férfi, aki a családjával látogatta meg a firenzei Museo dell’Opera del Duomót lelkesedésében letörte a Mária-szobor egyik ujját. Szerencsére kiderült, hogy a műtárgy csupán másolat volt, mivel már korábban is érte baleset. A férfit ennek ellenére azonnal letartóztatták a felesége és a gyerekei előtt.
Egy finn turista 2008-ban a Húsvét-szigetekről szeretett volna hazahozni egy kis szuvenírt. Úgy érezte semmi nem emlékeztetné jobban a kirándulásra, mint az egyik tíz méter magas kőszobor fülcimpája. Hogy hogyan sikerült letörnie a kődarabot, arról nincsenek információk, mindenesetre a hatóságok 18 ezer dollárra bírságolták az akcióját, illetve felhívták a figyelmet a közeli ajándékbolt kínálatára.
Hasonlóan viselkednek a látogatók a megemlékezés olyan tragikus helyszínein is, mint Auschwitz. Nem csak a barakkok falait firkálják össze, de akadt, aki megpróbált elvinni egy darabot az táborhoz vezető vasúti sínből.
A graffitik egyébként nem számítanak újkeletű rongálási formának. A Colosseumnál már kétezer éve meggyűlik a bajuk a falfirkákkal. Az első grafitik még az időszámításunk szerinti első században kerültek fel a falra, azóta pedig aki csak arra téved belekarcolja a nevét az épületbe a közelben talált kövekkel. A rómaiak végülis megelégelték a dolgot, 35 millió dollárért rendbehozatták a Colosseumot és azóta feliratonként 20 ezer dollárra büntetik a rongálókat.
Pusztulj, Mona Lisa!
A fenti eseteken túl akadnak, akik a műtárgyrongálást egyfajta protestálásként használják. Valamiért a különféle ügyek miatt műalkotásokra támadók különösen kedvelt célpontja a Mona Lisa. Az 1911-es eltűnését követően is meglehetősen hányattatott sorsa volt Leonardo művének. 1956-ban egy vandál savval öntötte le. Ugyanebben az évben december 30-án egy követ vágtak hozzá, de a sérülést hamar kijavították. 1974-ben egy nő, tiltakozásul a múzeum mozgássérültekre vonatkozó szabályai ellen lefújta piros festékkel a Tokiói Nemzeti Múzeumban vengégszereplő művet. 2009-ben egy orosz nő vágott hozzá egy, a Louvre-ben vásárolt teáscsészét, mert elutasították a francia állampolgárság iránti kérelmét. Szerencsére az utóbbi két esetben a festmény sértetlen maradt, hála a golyóálló üvegnek.
Ezt én is meg tudom csinálni!
Létezik a műtárgyrongálásoknak egy másik műfaja, amelyik talán a „pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve” – mottóval foglalható össze: a félresikerült restaurálásoké. A moncsicsi Jézus vagy más néven bundás Krisztus igazi netes szenzációvá vált. Néhány éve az aragóniai Borja falu templomi gyülekezetének egyik tagja döntött úgy, hogy maga restaurálja Elias García Martínez Ecce Homo című freskóját. Sajnos az amatőr festő kezei alatt az eredeti, Jézus Krisztust ábrázoló kép szinte felismerhetetlenné vált.
A rosszul sikerült restaurálási kísérlet hatalmas reklámot csinált a településnek, a „moncsicsi” és „bundás Jézus” gúnynévvel illetett falfestményt pedig azóta is rengeteg turista szeretné élőben megnézni.
#España 2 vs #Chile 1
[#EcceHomo x 2 ] vs [#CollageDeBose] 😂😂😂 pic.twitter.com/vKDGtiflXd— Isrrael Villablanca (@loockito) June 26, 2018
Nem ez volt azonban az utolsó restaurálási botrány Spanyolországban, amely bejárta a világsajtót. Az északkelet-spanyolországi Estella település plébániáján található, sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló, hispán-flamand gótikus stílusú, festett fa lovasszobor eredeti sötét tónusú, finom árnyalatai helyett homogén, erős színeket kapott, amellyel inkább egy vidámparki körhinta figurájára emlékeztetett, mint több száz éves műalkotásra. A Szent Mihály-plébánia papja azt állítja, hogy ő mindössze a szobor tisztítását kérte. A szervezet a múlt évben feljelentést is tett az ügyben, amelynek nyomán a Szent Mihály-plébánia és az általa a felújítással megbízott helyi kézművesbolt egyenként 6 ezer (1,9 millió forint) eurós pénzbüntetést kapott. Az Acre szóvivője szerint a szankció mértéke nem áll arányban az okozott kár nagyságával, mivel a szobor 45 százaléka tönkrement, az eredeti állapotot már nem tudták helyreállítani.
A szobor a hozzáértő felújítás után azonban most „visszakapta méltóságát” – nyilatkozott a spanyol sajtónak Rocío Salas, a spanyol restaurátorok szövetségének (Acre) szóvivője.
