A budapesti közterek névadási szokásaival foglalkozik Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapatának legújabb közös projektje: a Nevek és terek című adatvizualizáció amely megmutatja, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a névadási szokások.
Budapesten 2247 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét, esetleg valamilyen keresztnevet visel. A névadási szokások sok mindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak – olvasható a BFL MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az adatvizualizáció segítségével az érdeklődők megtudhatják, milyen arányban viselnek a fővárosi közterek férfi és női neveket, a névadók valós vagy fiktív személyek-e, magyarok vagy külföldiek-e, milyen jellegű tevékenységet folytattak, és mely korszakban éltek. Az oldalon az egyes politikai korszakok közterek átnevezéséhez való hozzáállását is bemutatják.
Mint a Nevek és terek című, a levéltár honlapján, valamint az itt elérhető adatvizualizációból kiderül, jelentősen kevesebb közterület őrzi nők nevét mint férfiakét:
csupán 224 közteret neveztek el nőkről, és ezeknek is csak 55 százaléka valós név. A férfiakról elnevezett közterületeknél ez az arány 95 százalék.
A reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiakról, hadvezérekről, költőkről és művészekről, továbbá az 1945 előtti magyar kulturális élet író-költő nagyságairól nevezték el a legtöbb közterületet. Jelentős számú közterület kapta még nevét uralkodókról, tudósokról és szentekről. Számos olyan utca is van Budapesten, amely a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen valamilyen formában fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állít emléket.
Az utcák többsége – 1816 köztér – magyar nevet visel, és csak kis részüket, 206-ot neveztek el külföldi személyekről.
A valós személyeket haláluk időpontja alapján is lehet csoportosítani. Több mint 40 százalékuk az 1848-49-es szabadságharc és forradalom, és a második világháborút lezáró 1945-ös év közötti csaknem száz évben halt meg, ezzel kijelölve az országos és a fővárosi emlékezetpolitika fő fókuszait is.
A közterületeknek egyébként 91 százalékát nevezték el valós személyekről, a fennmaradó 9 százalék személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi.
A közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és emlékezetpolitikai koncepcióját. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. Az oldalon térképen mutatják be azokat az átnevezett utcákat, amelyek új nevüket egy személy után kapták. A kormányok szerinti felosztást külön is bemutatják.
A különböző kategóriák utcái interaktív térképen nézhetők meg. A bemutató végén az olvasó maga állíthat be szűrőket, amelynek segítségével vizsgálhatja a magyar főváros köztérelnevezéseit.
Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető.
