A kuratórium 2022-ben Fried Péter operaénekesnek és Virágh András Gábor zeneszerző-orgonaművésznek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy hangszeres zenész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, ennek alapján odaítéléséről az egyetem rektorából és oktatóiból álló kuratórium dönt. 1984 óta minden esztendőben egy-egy kimagasló tevékenységet végző magyar anyanyelvű előadó, valamint zeneszerző kaphatja meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez.
A kitüntetettekről határozó kuratórium elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg Dr. Vigh Andrea Liszt- és Prima-díjas hárfaművész, érdemes művész, tagjai pedig az intézmény oktatói, jelenleg: Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, tanszékvezető egyetemi tanár, nemzetközi és tudományos rektorhelyettes; Dr. Kutnyánszky Csaba karvezető, tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes; Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész, professor emeritus; Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, címzetes egyetemi tanár; Hőna Gusztáv Liszt-díjas harsonaművész, professor emeritus; valamint Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, egyetemi tanár.
Fried Péterről írt laudációjában Medveczky Ádám arra emlékeztet: az Operaház egyik vezető basszistája, a nemzetközileg elismert énekművész sokat tett a magyar kultúráért külföldön is. „Pályájának szinte kezdettől fogva tanúja voltam, növendékem volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Emberi megbízhatóságáról, a művészethez való hozzáállásáról akkor is csak a legjobbakat tudtam mondani” – teszi hozzá. Tehetségéről úgy fogalmaz: hangi karaktere erőteljes, és a kifejezés sokszínűségével jellemezhető legjobban ez a széles repertoárral rendelkező „megjelenítő művész”, aki alakításaival mindig magára vonzza a figyelmet. „A kékszakállú herceg vára Fried Péter művészetében csodálatos helyet foglal el. Egyike azon basszistáknak, akik a címszerepre a legtöbb felkérést kapták, szerte a világon. Az általa énekelt és Pierre Boulez által vezényelt lemezt Grammy-díjra jelölték” – hangsúlyozza Medveczky Ádám.
Virágh András Gáborról Fekete Gyula írt méltatást, amelyben felidézi: a díjazott az orgonista Virágh-dinasztia legfiatalabb tagja, első tanárai nagyapja, Virágh Endre és édesapja, Virágh András voltak, de első zeneszerzés tanára is orgonista volt, Koloss István. „Zenéje mélyen gyökerezik a magyar hagyományban. Abban, amit Liszt Ferenc meghívására a szintén orgonista Koessler János hozott Budapestre Németországból. Azt a veretes zeneszerzői technikát birtokolja, amelyet Bartóknak és Kodálynak is tanított Koessler, így öröklődik tovább a magyar hagyomány” – hangsúlyozza Fekete Gyula. Idéz egy interjút is, amelyben Virágh András Gábor úgy vallott: az egyéni stílus nem elég, azt szeretné, hogy repertoárképes legyen az életműve, és „ne csak rezervátumban vagy laboratóriumban létezzen”.
Fried Péter 1960-ban született, operaénekesi diplomáját a Zeneakadémián 1987-ben kapta meg, 1989 óta a Magyar Állami Operaház egyik vezető tagja, nemzetközileg elismert opera, oratórium és hangversenyénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Repertoárján szerepel többek közt Bartók: A kékszakállú herceg vára címszerepe, Sarastro (Mozart: A varázsfuvola), Ozmin (Mozart: Szöktetés a szerájból), Don Basilio (Rossini: A sevillai borbély), Alidoro (Rossini: Hamupipőke), Colline (Puccini: Bohémélet), Timur (Puccini: Turandot), II. Fülöp (Giuseppe Verdi: Don Carlos), Banquo (Verdi: Macbeth), Ramphis (Verdi: Aida), Sparafucile (Verdi: Rigoletto), Hermann őrgróf (Wagner: Tannhäuser), I. Henrik király (Wagner: Lohengrin), valamint Marke király (Wagner: Trisztán és Izolda). Emellett neve számos 20. századi és kortárs magyar zenemű ősbemutatójához is fűződik. Jelentős sikerrel lépett fel a Lyoni Operában Eötvös Péter Három nővér című operájának premierjén Szoljonij szerepében. Szerte a világon, Európa több országától az Egyesült Államokig és Japánig vendégszerepelt már. A kékszakállú herceg vára címszerepét csak külföldön több mint száz alkalommal szólaltatta meg: Torontóban és Montréalban a világhírű Robert Lepage rendezésében énekelte, a Lyoni Operában az ugyancsak elismert francia rendező, Laurent Pelly színrevitelében interpretálta, a Radio France által közvetitett 2006-os, a Párizsi Châtelet Operában bemutatott előadás, amelyben Pierre Boulez vezényletével, Jessye Norman partnereként lépett fel, elnyerte „az év legjobb klasszikus zenei koncertje” címet, 2008-ban pedig az új oslói operaház nyitóelőadásán Jukka-Pekka Saraste vezényletével alakította a címszerepet, nemzetközi élő közvetítésben. Munkásságáért egyebek mellett Liszt-díjban is részesült.
Virágh András Gábor 1984-ben született, 1999-ben nyert felvételt a Bartók Konzervatóriumba, ahol orgonatanára Elekes Zsuzsa, zeneszerzés tanára Fekete Győr István volt. A 2003-2004-es tanévben a Bécsi Zeneakadémia orgona szakán tanult Peter Planyavskynál, a Bécsi Stephansdom akkori orgonistájánál. 2004-től 2009-ig a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának orgona szakos hallgatója volt dr. Karasszon Dezsőnél, majd tanári diplomáját kitüntetéssel szerezte meg. 2005-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakára is felvételt nyert, ahol diplomát, majd doktori fokozatot is szerzett, jelenleg az intézmény oktatója. 2010 óta a budapesti Szent István Bazilika orgonaművésze is, emellett előadóként és zeneszerzőként a világ számos országában lépett fel. 2011-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia zeneszerzői díjában, 2017-ben Erkel-díjban részesült. A Metamorphosis for 14 players című kompozícióját – amelyet a Varsói Ősz Kortárszenei Fesztivál felkérésére komponált 2017-ben – a France Musique rádió több mint 50 alkalommal tűzte műsorra 2018-ban. 2020-ban az Év komolyzenei műve kitüntetésben részesült Gregorian notes című, brácsára és orgonára írott kompozíciójával. 2020-as kiemelkedő munkája még a Hegedűverseny, valamint Poldini Ede Farsangi lakodalom című vígoperájának átdolgozása a Magyar Állami Operaház felkérésére, ez utóbbi bemutatója ez év február közepén volt az Eiffel Műhelyházban.
