Újabb kiállításon mutatják be Berlinben a melankólia fogalmával dolgozó kortárs festészeti irányzatot, amelyet Szűcs Attila Sötétségre várva című 2014-es alkotásáról neveztek el.
A német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben a Preparing For Darkness (Sötétségre várva) című tárlatsorozat hetedik kiadását rendezte meg Uwe Goldenstein, a berlini Selected Artists galéria és művészeti hálózat kurátora és alapítója.
Az első kiállítást még 2018-ban tartották – a Kühlhaus kulturális központban, öt emeleten, ötezer négyzetméteren –, és a nagy siker hatására még abban az évben sor került a másodikra, amelyet a város legrangosabb nemzetközi képzőművészeti fesztiváljára, a Berlin Art Weekre időzítettek.
Időközben négy tárlatot rendeztek, mindig más partnerekkel, és már a nyolcadikat is szervezik, a tervek szerint 2023 márciusában nyitják meg a prágai DSC galériában.
A melankólia sokáig fontos téma volt a képzőművészetben, a kilencvenes évektől viszont kikopott a galériákból, amire a világ átalakulása, az idő felgyorsulása lehet a magyarázat. „Egyszerre rohanónak és melankolikusnak lenni nem nagyon lehet” – nyilatkozott Uwe Goldenstein még 2018-ban az ArtDependence című magazinnak egy interjúban, amelyben kiemelte: a Kühlhausban rendezett kiállítás fogadtatása alapján úgy tűnik, hogy a művészvilág ismét több melankóliára vágyik.
A német kurátor 2020-ban Preparing for Darkness – A New Movement in Contemporary Painting (Sötétségre várva – Új irányzat a kortárs festészetben) címmel egy kötetben is bemutatta projektjét.
A címadó mű „kultikusan ikonszerű”, olyan, mint egy „késő középkori táblakép” – írta Földényi F. László Szűcs Attila festményéről, amely három katonát és egy föléjük tornyosuló sötét, nagy fekete négyzetet ábrázol ködös, opálos fényben. „A fekete négyzet úgy emelkedik a magasba, akár egy templomi zászló, de ez nem Isten dicsőségét hirdeti, hanem ellenkezőleg, a hiányát. Ám ha nincsen Isten, akkor nincsen fény sem, csak sötétség” – emelte ki a művész honlapján is olvasható elemzésében a Széchenyi-díjas esztéta, irodalomtörténész, műkritikus és műfordító, aki egy témába vágó kötetével, A melankólia dicsérete című munkájával 2020-ban elnyerte a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi díját, a Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért nevű elismerést.
Uwe Goldenstein szerint Szűcs Attila festménye arra készteti a nézőt, hogy elgondolkodjon a végzet fogalmán, lehetséges megnyilvánulásain és elágazásain. Sok embert feszít az az érzés, hogy közeleg a vég, de „a média ezt általában ünnepli, ahelyett, hogy eszközöket adna az érzés feldolgozásához” – mondta a kurátor az ArtDependence-nek, hozzátéve: kiállításainak sikere éppen arra vezethető vissza, hogy a médiával szemben a képzőművészet lehetőséget ad erre a belső munkára.
A CHB június 12-ig látogatható kiállításán Szűcs Attila mellett kilenc európai művész munkái láthatók, köztük német, olasz, román, cseh és magyar alkotók festményei. Az Und es wird Nacht… (És leszáll az éj…) alcímmel megrendezett tárlatra kiválasztott festők egy olyan nemzedéket képviselnek, amelynél a művészi technikák bravúros és átgondolt kezelése együtt jár a művészettörténet alapos ismeretével, műveiket pedig „összeköti a melankólia újjáélesztésének igénye, amely ezt a szinte misztikus élményt helyezi a befogadás előterébe.”
Uwe Goldensteint idézve hozzátették: „bármennyire is különbözőnek tűnnek első pillantásra az egyes művek, a kiállítás egészén átívelő atmoszféra egységes kortárs művészeti irányzattá kovácsolja a résztvevő alkotók munkásságát”.
